a leány nemi érintetlenségének a kifejezése, vagyis annak, hogy még févfival nem közösült. Tulajdonképen etikai fogalom, amely azon alapszik, hogy a leány nemi érintetlensége nagy erkölcsi beccsel bir. Ebből a szempontból a modern fél-Sz. is leszállítja a leány erkölcsi értékét, habár az a szó szoros értelmében még nem közösült. A Sz. bizonyítékának a szűzhártya épségét tekintik, amely közösülésnél rendesen egy vagy több helyen beszakad és vérzik. Ámde a törvényszéki orvostan már régen nem fogadja el ezt a laikus tételt, mert bizonyos, hogy sok himen (szűzhártya) oly engedékeny, tágulékony és rugalmas, hogy szélei a monynak ismételt behatolására sem szakadnak be, hanem sértetlen marad s érintetlennek látszik; miglen másfelől hiányozhatik teljesen a himen (fejlődési hiba) vagy berepedhettek a szélei más okból, de azért etikai értelemben a leány szűz maradt. Orvosi vagy orvostörvényszéki tekintetből sok apróbb jelek együttes mérlegeléséből lehet csak óvatosan a Sz. állapotát meghatározni. Ilyen jelek: a nagy szeméremajkak duzzadtsága, érintkezése s igy mintegy a hüvelynek a külvilágtól első elzárása; a kis szeméremajkak rövidsége, pirossága, merevsége; a szűzhártya sértetlen volta; a szeméremfék rövid és merev volta; a hüvely erős redőzöttsége és szűk volta, falainak érintkezése; a méh hüvelyes részének karcsusága és az emlők minősége is. V. ö. Belky, Törvényszéki orvostan; Ploss-Bartels, Das Weib.
l. Evangeliomi tanácsok és Fogadalom.
(növ.), l. Szűzbariska.
ekével még fel nem hasított, magtermelésre még nem használt, tehát még ki nem zsarolt föld.
(himen), a hüvelybemenetet elzáró, rendesen csak kicsiny félholdalaku v. kerek lyukat tartalmazó hártya. L. Hüvely.
l. Benzoégyánta.
l. Mária.
(növ.), l. Jerikói rózsa.
(növ.), l. Máriabogács.
l. Szűzszaporodás.