(bánya). A vágat talpában levő érceket lefelé irányított vágattal, ereszkedővel szokták föltárni és ha nem várják meg, míg az ereszkedés egy alsóbb vágattal lyukaszt, melyen a levegőt s vizet elvezetni és szállítani lehet, akkor az ereszkedés felső pontján kezdik meg a talp fejtését és igy haladnak felülről lefelé pásztánként, nagy költséggel húzva fel mindent kankarékkal, a vizet kézi szivattyukkal emelve és a légvezetéssel küzdve. Ez a mohó mívelésnek egy neme. L. Bánya.
nagyközség Arad vármegye kisjenői járásában, (1891) 2190 oláh és magyar lak.; van gőzmalma, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
Tamás mester 1285 aug. 2. a Rába folyó mellett, Bogusice falu közelében, a Fekete Leskó krakói és sandomiri herceg segítségére küldött magyar seregben Lőrinc fia Lőrinc mester zászlóaljában küzdve, elfogott s IV. László király elé vezetett egy Mikobalics nevü lengyel vitézt, kit családja később 2000 márkán váltott ki Lőrinc mestertől. V. ö. Fejér, Cod. Dipl. (., III., 409).
olyan cső, melyre tartás céljából szélesebb lapot, u. n. talpat öntenek, hogy az alá helyezett alapkőre jól felfektethessék. Hosszan felfelé nyuló csővezetékekhez szokták használni.
(Lyrrhaptes paradoxus Illig.), a tyúkok fajtájához tartozó szép madár, vörösszürke v. agyagsárga alapszinezettel; a lábak a lábujjhegyek végéig tollasak, első csapótolla hosszu, finom hegyben végződik, valamint a két középső kormánytolla is hegyes. A T. a Kaspi-tengertől keletre Mongolországig terjedő pusztákat lakja. 1863-ban nyugatra egészen Spanyolországig elvándorolt, 1888. ismét. Egyes helyeken le is telepedett, u. m. Dániában, Hollandiában stb.
l. Cserzővargaság és Marhabőr.
igy nevezik ama fakeresztaljakat (lásd Aljak), melyekre a vasúti sineket erősítik. Régebben kizárólag csak tölgy-T.-at használtak, utóbb ritkaságuk és ezért drágaságuk miatt a bükk-, sőt a fenyőfából készült T.-at is használják, de a bükktalpfát csakis telítve (l. Fatelítés). Az aljfák méretre változó, legelterjedtebb első rendü vasútainkon a 2,5 m. hosszu, 150 mm. magas, alul 250, felül 170 mm. széles; a helyi érdekü vasutakon pedig 2,2 m. hosszu, 130 mm. magas, alul 220, felül 140 mm. széles. A váltók és keresztezések alá most is csak tölgy-T.-at fektetnek, ezeket különfáknak nevezik, méretük 0,8-tól 4,40 m. hosszig változik.
az úszó alátámasztásu hidak egy fajtája, amelynél az alátámasztást gerendákból összetett talpak (tutajok) alkotják. L. Hajóhíd.
l. Szerkezeti talpkő.
a plintosznak (l. o., Oszloprendszer és Tagozat) magyar neve, az oszloplábaknak nagy négyzetes lemeze, melyen az egész oszlop nyugszik.