város, l. Madagaszkár.
a mexikói államok egyike, Texas, Coahuila, Nuevo Leon és San Luis Potosi meg a Mexikói-öböl közt, 78,280 km2 területtel, 161,121 lak. A tengerpart mellett a föld lapályos; itt sok a laguna és a sós mocsár; Ny-i része emelkedettebb. Amott az éghajlat forró és sok helyen eégszségtelen; emitt egészséges. É-on a Rio Bravo mellékvizei: a Rio Salado, del Cantaro, San Juan, közepén és D-en a San Fernando, a Santander s a Tamesi öntözik. A partokon tropikus növényeket termesztenek, de a fő foglalkozás az állattenyésztés. A bányászat is veszített jelentőségéből. A kivitel fő cikkei az állatok; a külső forgalom középpontjai Tampico és Matamoros. Járásai: Ciudad Victoria, Matamoros, Tampico, Tula és Mier. A fővárosa Ciudad Victoria, a Rio Santander közelében, amelyet torkolatánál egy zátony tesz járhatatlanná, mintegy 8000 lak.
község Szász-Koburg-Gotha hercegségben, a Türingiai-erdőben, az Apfelstädt és vasút mellett, (1890) 2123 lak., porecellán-, papiro-, kefekészítéssel és fafaragással. Mint nyaralóhelyet számosan látogatják.
1. kormányzóság Oroszország középső részében, Vladimir, Nizsegorod, Penza, Szaratov, Voronezs, Orel, Tula és Rjezan közt, 66,588 km2 területtel, 2.963,559, egy km2-re 44 lak. Felszine lapályos; csakis egyes dombsorok, láthatók rajta, különösen a folyók mentén; a legmagasabbak a DNy-i részén vannak. Vizei az Oka révén a Kaspi-tenger és a Don révén az Azovi-tenger vizkörnyékéhez tartoznak. Amabba folyik a Moksa a Cnával; emebbe a Voronezs, Biting és a Hoper. A folyók, különösen a Voronezs mellett sok a mocsár. Az éghajlat aránylag mérséketl; T.-ban az évi középhőmérséklet 4,8°. Nagyobb része fekete föld; csak É-i részében van agyagos és homokos, D-i részében pedig sótartalmu föld. Ásványkincsei csekélyek. Ásványvizforrásai közül a legismertebb a lipecki. A föld 63,3%-a szántó, 18,4%-a erdő és 13,4%-a rét és legelő. Oroszország ezen egyik legtermékenyebb kormányzóságában az 1889-93-iki években átlag termeltek rozsból 5,12, búzából 0,20, zabból 3,82, kölesből 1,39 és burgonyából 2,42 millió csetvertet; ezenkivül termesztenek lent, kendert, dohányt és cukorrépát. Az állat-, főképen a lótenyésztés jelentékeny; az állatállomány 1886-ban 764,000 ló, 482,800 szarvasmarha, 1,59 millió juh, 261,700 sertés; a méhtenyésztés különösen É-on jelentékeny. 1887-ben 259 ipartelepen mintegy 6 millió rubel értékü árut termeltek, ebből 2,45 millió jut a posztószövésre. A cukorgyárak száma 5, a szeszégetőké 36. A járások: Borisszoglyebszk, Jelatma, Kirszanov, Koszlov, Lebedjan, Lipeck, Morsanszk, Sack, Szpasszk, T., Temnikov és Uszman. - 2. T., az ugyanilyen nevü kormányzóság fővárosa és püspöki székhely, 420 km.-nyire Moszkvától, a Sztudenec és Cna összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 41,868 lak., faggyuolvasztással, szappan-, gyertya-, dohány-, szesz-, sör- és téglagyártással, vasolvasztóval; élénk kereskedéssel; többféle iskolával, nyilvános könyvtárral, amelynél egy muzeum és történelmi okirattár is van. 1636. alapították; 1796 óta főváros.
vagy tambur (arab eredetü szó, franc. tambour), hangszer. Sokféle faja fordul elő még manapság is, kivált az aldunai tartományok népeinél s hazánkban is a szerbek lakta vidékeken. Különböző nagyságban szerkesztett acélhúros hangszerek, melyek gyűszüalaku vas-plektrummal hozatnak hangzásba. A húrok száma változó: mentől kisebb alaku a hangszer, annál több húrja van; maga a hangszer alakja egyforma szabásu, csak a dimenziója különböző. Vannak oly kis szerkezetüek mint a miniatür-hegedük s oly nagyok mint a rendes nagybőgők. A vonós hangszerek beosztása szerint vannak általában hangolva s ügyesebb kezelői a legsebesebb futamokat is képesek rajtuk kihozni, a hangok vonószerü kitartását pedig a gyors pengetés által eszközlik. - T. az építészetben a kupola (l. o.) dobja, vagyis az a hengerfölület, mely a pendentifsor és a kupolaboltozat között van. Főleg a renaissance építészet kupolás alkotásaiban találjuk.
(Bonnaz-féle himzőgép), lásd Himzőgépek.
E néven a kisebb kézi dobok ama számos és változatos fajai neveztetnek, melyek már a leégrégibb korban divatoztak táncritmusok és dallamsúlyok jelzésére s melyek a keleti és az európai déli népeknél ma is el vannak terjedve. Általában a baszk kézi dobot értik alatta, melynek Spanyolország az eredeti hazája. Fa- vagy fémlemez-abroncsok közé vékonyabb állatbőr van kifeszítve s a szélein kisebb-nagyobb csörgőkkel ellátva, melyek a megérintésnél vagy a megrázásnál élénk zajt okoznak s ezáltal élesen képesek markirozni a taktusrészeket. A régi képeken és emlékeken gyakran fordulnak elő táncoló csoportoknál. A zenében csak ritmikus jelentőséggel bir. A T.-nak sokféle régibb eredetü elágazása van, ezek közt legismertebb a tambourin de Provence (kézi dob síppal ellátva). T. alatt egy régebben divatozott francia tánc s zene is értetik, mely a gavottehoz volt hasonló 2/4-es ütenyben s élénk tempóban. A Provenceban volt leginkább elterjedve.
l. Lokomotiv.
(ejtsd: temer) vagy Tamar, 73 km. hosszu folyó Cornwall és Devon angol grófságok határán; a Cornish Heights K-i lejtőjén ered, D-nek folyik és Hamvaze nevü öböllé szélesedvén, a La Manch Plymouth Sound nevü öblébe torkollik.
l. Timur.