(Tauromenium), város Messina olasz sziciliai tartományban, Giardini (2818 lak.) fölött emelkedő 120 m. magas sziklaterraszon, a K-i parton, vasút mellett, 3128 lak., gyönyörü fekvéssel; székesegyházzal, amely előtt egy monumentális kút áll, gót ízlésü palotákkal, római fürdőkkel; K-en egy kinyuló, 124 m. magas földnyelven hires, aránylag jó karban levő, 109 m. átmérőjü görög szinház van, amelyről gyönyörü kilátás nyílik, különösen az Etnára. T.-t Kr. e. 396. alapították a közelében levő Naxosz (l. o.) város lakói, midőn őket a szirakuzai Dionysius elűzte. 317. Agathokles ölette le az előkelőket. Augusztus római gyarmattá tette. 902. a szaracénok, 1078. pedig a normannok birtokába jutott. V. ö. Spuillaci, T. attraverso i secoli (Catania 1892).
(Taáp), nagyközség Győr vármegye pusztai j.-ban, (1891) 1280 magyar lak.
(adhaesio), anyagilag nem összefüggő s többnyire különnemü testek érintkezése alkalmával az irintkezés helyén működésbe lépő molekuláris erők hatásából eredő vonzás. A T. nagysága függ az érintkező anyagok minőségétől, az érintkező felületek nagyságától és az érintkezés szorosságától s létre jöhet mind a háromféle halmazállapotu testek között. T. lehetséges szilárd testek között, mint ez a mindennapi tapasztalásból ismeretes; a kréta tapad a fához, az irón grafitja a papiroshoz. Két simára csiszolt üveg- vagy fémlemez egymáshoz tapad, de tapad üveglemez fémlemezhez is. A T. nagysága ezen esetekben azon erő által mérhető, mely az érintkező anyagoknak egymástól való elválasztására szükséges, bár a T. ezen neménél a mérés csak akkor adhatna valamennyire megbizható eredményt, ha az légüres térben eszközöltetnék, miután két szilárd test csiszolt felületei egymástól való elszakításának a T.-on kívűl még a légnyomás is nagy mértékben ellenszegül. T.-on alapszik a galván vagy egyéb úton előállított fémbevonás, mint p. a nikolozás, ezüstözés, aranyozás stb. T. mutatkozik szilárd és cseppfolyékony anyagok között s a szerint, amint a folyadéknak koheziója kisebb vagy nagyobb a szilárd testhez való adheziójánál, a folyadék a szilárd testet vagy megnedvesíti, vagy nem; igy p. a víz az üveget megnedvesíti, a kéneső nem; de ez utóbbi megnedvesíti a tiszta fémfelületeket. A szilárd és folyékony testek T.-án és a folyadékoknak T.-ukhoz viszonyítva, kisebb-nagyobb összetartásán alapulnak a hajcsövességi tünemények. Miután az érintkezés folyadék és szilárd test között rendszerint sokkal szorosabb lehet, mint két szilárd test között, ennélfogva a T. ez esetben többnyire sokkal nagyobb is. Bizonyítja ezt számos gyakorlati tapasztalás különösen oly esetekben, hol a folyékony alakban használt anyag kérőbb szilárd állapotba megy át, mint p. az irásnál, festésnél, enyvezésnél, forrasztásnál, az építkezési anyagok mészkeverékkel való összeragasztásánál stb. Szilárd testek és gázok között is van T.; a T. e nemén alapulnak a Moser-féle képek és a platinszivacs, frissen kiizzított szén s más anyagok katalitikus hatásai. A folyadékok között is van T. Ha a folyadékok valamelyikének koheziója nagyobb mint a T., akkor ez abban nyilatkozik, hogy az egyik folyadék a másikon kisebb- nagyobb sebességgel szétterjed, p. az olaj a vizen; ha pedig a két folyadék T.-a egymáshoz nagyobb mint koheziójuk, akkor az átszivárgás tüneményei jönnek létre. A folyadékok és gázok egymáshoz való T.-án alapulnak az abszorpcio tüneményei. Egyedül a gázok között nem figyelhető meg mérhető T., ami azok szerkezeténél fogva - molekuláiknak egymástól való nagy távolságánál és nagy sebességgel történő haladó mozgásuknál fogva - másképen nem is várható.
(ejtsd: tapazsoz), az Amazonnak 1680 km. hosszu jobboldali mellékfolyója. Mato Grossóban a Serra dos Parexisen eredő Juruena és a Diamantinótól Ny-ra fakadó Arionos egyesüléséből keletkezik; alább az Augusto és de Simăo nevü vizeséseket alkotja, a Caxoeira de Apue nevü alsó vizesésétől kezdve 330 km.-nyi hosszuságban gőzösökkel is járható egészen Santaremig, ahol torkollik.
vasércek, nevezetesen mágnesvaskő-, hemalit- és limonit-törmelékek alkotta breccia Braziliából, melyben aranyat, gyémántot és egyéb drágakövet is találni.
a modern takarmányozástan azon eljárása, mely szerint tápanyagokban fejezi ki a házi állatok legmegfelelőbb takarmányszükségletét. Ugyanis míg e század elejéig csak tapasztalati úton, később pedig a szénaértékelmélet szerint táplálták az állatokat, most fehérje, zsír és szénhidrátban fejezzük ki azt, hogy mennyit etessünk a különböző állatokkal és pedig 1000 kg. élősúlyra. Ezen elmélet hasonlíthatatlanul jobb mint a szénaértékelmélet, de nem egészen kifogástalan, ami jelenlegi ismereteink fogyatékosságának tulajdonítható.
az a táblázat, mely számokban tünteti ki, hogy mennyi emészthető fehérjét, zsírt és szénhirdrátot célszerü a különféle házi állatokkal 1000 kg. élősúlyra etetni. A gazdák most ezen az alapon eszközlik a takarmányösszeállítást, vagyis ezen az alapon számítják ki, hogy mennyi szénát, szalmát stb. etessenek fejős tehenekkel, jármos ökrökkel, juhokkal stb.
l. Azeglio (4).
sziget Bahia (l. o.) mellett.
l. Flastrom.