kisközség Győr vármegye pusztai j.-ban, (1891) 1088 magyar lak.
705 km. hosszu folyó Elő-India Ny-i részében, Betul várostól K-re ered, a Narbadával egyközüen átfolyik Berar, Khandes és Gudseraton és a Cambayi-öbölbe torkollik.
az etnográfiában l. Tabu; a török jogi terminologiában l. Erázi.
(ejtsd: takari), község Rio Grande do Sul braziliai államban, 70 km.-nyire Porto Alegrétől, a Jacuhy legnagyobb baloldali mellékvize, a Rio T. mellett, ahol gőzhajóállomás is van. Élénk a fakereskedése.
nagyközség Heves vármegye hatvani j.-ban, (1891) 1256 magyar lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Lőrinc, l. Tary.
a Drina (l. o.) egyik forrásfolyója.
(olasz, a. m. levonás), a csomagolt vagy tartókban szállított áruk burkolatának (ládájának, hordójának stb.) súlya (göngysúly), melyet a bruttóból (l. o.) levonva, nyerjük az árunak magának tiszta vagy nettosulyát. A tiszta T.-t megkapjuk, ha a burkolat minden darabját külön megmérjük, mi azonban legtöbb esetben kivihetetlen lévén, a T.-t különösen tengeren szállított gyarmatáruknál a bruttosúly megállapított százalékában szokás kifejezni, ez az usance- vagy százalékos t.; ehhez hasonló a vámtarifákban foglalt T., melyet az áruk és burkolatok különfélesége szerint szintén a bruttosúlyból vonunk le. Sopra-T. a sokszor szokásos külön levonás az áru súlyából, melyet a rendes T.-n felül még engedélyeznek. L. Nettó és Súly.
1. (Tarabulosz-es-Sam, Tripoli) Szíria egyik legnagyobb városa, 67 km.-nyire Beiruttól, a Libanon lábánál, a Kadisa mellett, eperfa-, szőllő- és narancsfaligetek közt; kikötőhelyét El-Minát (la Marina) vagyis Minet-T.-t (7000 lak.) is beleszámítva, 24,000 lak., akik közt 4800 keresztény; szappangyártással, élénk kereskedéssel, amelyben a fő kiviteli cikkek: árpa, narancs, citrom, oliva-olaj, selyemgubó, gyapju, szivacs; a bevitelé: európai gyártmányok. 1893-ban 365 gőzös és 1500 vitorlás érkezett, összesen 433,852 tonna tartalommal. Az elég tisztán tartott városnak van egy erőssége, 20 mecsetje és több másféle temploma. A várost a feniciaiak alapították. 639. foglalták el a mohammedánusok. 1109. a keresztesek foglalták el és a róla elnevezett grófság székhelyévé tették. 1289. Kilavun egyiptomi szultán elfoglalta és teljesen lerombolta; hat torony a keresztesek korából maig is látható. - 2. T., város Trapezunt kisázsiai török vilajetben, l. Tireboli.
a Tisza jobboldali mellékfolyója, két folyócska egyesüléséből ered; ezek egyike, a Mokranka a Popágya (1742 m.) tövében, a galiciai határon, Mokranka községtől É-ra, a másik, a Tereszulka ugyancsak a galiciai határon, Plajszka községtől É-ra, a Bisztra hegy (1818 m.) tövében fakad; a két víz Királymezőnél egyesül és innen D., majd DNy. felé folyik. Remeténél ömlik a Tiszába. Hossza 90 km. Rajta élénk tutajozás és fa-szállítás folyik. Völgyében egészen Tereselpatakig vasút halad felfelé.