l. Díjszabás.
(ejtsd: taricha), departamento Bolivia DK-i részében, Argentina, Paraguaj, Brazilia és Chuquisaca departamento közt, 89,000 km2 területtel és a Chaco borealban kalandozó 50,000 főre becsült indusokon kivül mintegy 90,000 lak. Ny-i részét a Cordillerák Abra de las Cortaderas nevü ága és ennek nyulványai takarják. A Pilcomayox és mellékvizei: a Bermejo, T., Yityuro, Carapari és Caiza öntözik. Emelkedettebb részein pompás legelők vannak; azonkivül rizst, árpát, lent, paraguaj-teát és szőllőt termelnek. Közigazgatási részei: T., Salinas és Concepcion. Fővárosa: T. vagy San Bernardo de T., a T. jobb partján termékeny vidéken fekszik, ahol számos diluviális állat maradványa található, 8380 lak., akiknek jó része spanyol eredetü. Az 1591. alapított város 1826 óta tartozik Boliviához.
azon arab hadvezér neve, ki 711. Xeres de la Frontera mellett a nyugati gótokat legyőzte és Spanyolország nagy részét az iszlámnak meghódította. Róla van elnevezve Gibraltar a. m. Dsebel al-T. (azaz: T. sziklája).
(arab) a. m. keltezés, időmeghatározás; aztán a történelmi munkáknak általános címe a mohammedán népek irodalmában. 'Ilm al-T. a. m. történelemtudomány. L. Arab irodalom (I. köt. 792. old.).
folyó Keleti-Turkesztánban, amely a Szerafsan néven a Karakorum-hágó körül eredő Jarkand-darja és a két ágból (Kizil-Kungai és Dsanart) eredő Ak-szu összefölyásából keletkezik, azután K-nek folyik, fölveszi a Sahjart, amelynek völgyében van Bai és Szairam, azután DK-nek fordul; folyásában beletorkollik a Bagracs-tóból kiszakadó Khaidu és végre a Csercsen torkolata közelében az általa a Lob-norral összeköttetésben levő Kara-Buran-tóba torkollik. Ez utóbbi tavak, valamint a T. is alsó részében, vizmennyiségükből újabban sokat veszítettek, miként azt az orléansi herceg legújabb utazása alkalmával bebizonyította. V. ö. Bonvalot, De Paris au Tonkin á travers le Tibet inconnu (Páris 1892).
v. tar búza (növ.) a. m. szálkátlan v. bajusztalan fajta búza.
v. zsebrákok, l. Rovidfarku rákok.
(növ., pustula), a Sphaeria nevü gomba, amint az ág kérge alul kitör. T. a Verrucaria Wigg. nevü, kövön, falon, fedésen stb. termő zuzmó is. - T.-os (pustulatus) a. m. vörösfoltos.
l. Purpura.
1. nagyközség Komárom vármegye tatai járásában, (1891) 2038 német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Tisza-T., kisközség Borsod vármegye mezőcsáti j.-ban, (1891) 1437 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Gyöngyös-Tarján, Kőrös-Tarján és Salgó-Tarján.