(Takent), Turkesztán oroszázsiai főkormnyzóságnak, a Szir-darja vidékének, T. járásnak és püspökségnek székhelye, az É. sz. 41° 19' és a K. h. 71° 16' alatt, a Csircsik, a Szirdarja mellékvizének völgyében, (1891) 121,510 lak., akik közül 100,000 tatár és szárt és 18,000 orosz; 42 iparteleppel, amelyek 1,2 millió rubelt termelnek; számos mecsettel, bazárral és karavánszerájjal; orosz középiskolákkal; csillagvizsgálóval, középázsiai muzeummal, nyilvános könyvtárral, élénk kereskedéssel. Az Oroszország, Kokan, Bokhara, Persia, Kasmir és India közti forgalmat jó részben T. közvetíti. 1890. a bevitel 13,2, a kivitel 79,7 millió rubel volt. T. egy ázsiai és egy európai részből áll; amabban a jelentéktelen kunyhókat kertek fogják körül; emebben ház ház mellé sorakozik. Itt van a citadella is.
város az Fghanisztántól függő Chulm turáni vidéken, a Chulm folyó mellett, 10,000 lak. A várost, melyet csatornák szelnek át, jól mívelt gyümölcsösök és virágos kertek veszik körül. Tőle keletre 7 km. távolságra vannak a régi Chulm v. Csulám romjai.
(héb.), zsidó szokás, mely szerint a rós hasonó (újév) ünnep első napja délutáni istentisztelete után folyó- vagy forrásviz mellett Micha VII. fej. 18-20. verseit elmondják, melyekben benfoglaltatnak e szavak: és vesd (hét. taslich) a tenger mélységébe bűneiket.
Ábel Jansz, hollandi tengerész, szül. Lutegastban (Gröningen mellett) 1602. v. 1603., megh. Bataviában 1659. Korán lépett tengeri szolgálatba. 1638. mint hajóskapitány Indiába, 1639. pedig Japánba és innét Kelet felé indult, amely alkalommal valószinüleg először érintették a Bonin-szigeteket. Van Diemen indiai helytartó parancsára 1642. két hajóval Bataviából mauritius felé indult, hogy az ismeretlen déli országot felkutassa; nov. 24. magas tengerpartot fedezett fel, melyet Van-Diemen-országnak nevezett el és amelynek mai neve Tasmania (l. o.). Dec. 13. Új-Zéland szigetét, 1643 január 6-án a Tongu-szigeteket, febr. 6. a Viti-szigeteket fedezte fel; ápr. 1. a Bismarck-szigettenger észak keleti oldalát érintette; 1643 jun. 15. megint Bataviában volt, hogy kikutassa, vajjon Új-Guinea ausztrália szárazföldjével összefügg-e vagy pedig szigetet alkot, 1644. T.-t újra útra küldték. A Torres-szorosba haolt ugyan, de a számos szirt és ziget maitt nem volt képes keresztülhatolni. Az első utazás leirását és a második utazás mappáit kiadta Swart Jakab, Journal van de Reis naar het onbekende Zuidland 1642 door Abel Jansz T. (Amsterdam 1860). Életleirását közli Dozy a Bijdragen tot de Taal-, Land-en Volkenkunde van Nedelandsch Indië (5 sorozat, 2 köt. 1887).
egykori neve ausztrália azon ÉNy-i partvidékének, amelyet 1642. Tasman fedezett föl; jelenleg Ny.-Ausztrália része.
(Van-Diemen-földje), nagy sziget és 1825 óta külön álló gyarmat Ausztrália DK-i végében, amelytől a Bass-csatorna választja el, a hozzátartozó szigeteket is beszámítva 67,894 km2 területtel, (1891) 146,667, egy km2-re 2 lak. Felszine egészen hegyes; ÉD-i irányban 2 hegylánc vonul át rajta; a Ny-i átlag 900 m. magasságu fensíkot alkot, amelyből kiemelkedik a Cradle Mountain (1546 m.) a sziget legmagasabb hegycsúcsa, a Hugel (1433 m.) és a Wylds Crag (1342 m.). A K-i lánc legmagasabb csúcsai: a Barrow (1416 m.) és a Ben Lomond (1528 m.). A két láncot egymástól elválasztó méyedésben egyes elszigetelt hegységek láthatók, aminők a Great Western Range. Partjai nagyon szakadozottak és jó kikötőkben bővelkednek. D-en van a Forestier- és Tasman-félsziget, meg a kettős Bruni-sziget közt a Storm-bay- és az Engrecastaux-csatorna, Ny-on a Payne-bay és a Port macquarie, továbbá a Hunter, Walkers, Robbins stb. szigetek, K-en az Oyster-bay nyulványával a Great Swan-porttal. A fentemlített szigeteken kivül a Bass-csatornából emelkedik ki a King-sziget és a Furneaux-csoport. Folyóvizei bőven vannak; a legjelentékenyebbek: Storm-baybe torkollik a Coalriver s a 224 km. hosszu, hajózható Derwent számos kisebb mellékfolyóval, továbbá a Huon, amely az Edgar-tóból ered, a Gordon, végül a North és South Eskből keletkező Tamar. Az éghajlat mérséklet és egészséges; Hobartban a nyári középhőmérséklet 16,6°, a tavaszé 12,2°, az őszé 12,3° és télen ritka a -2 v. -3°; az évi esőmennyiség pedig 710 mm. Flórája és faunája az ausztráliaihoz hasonló; ragadozók a Thylacinus cínocephalus és a Sarcophilus ursinus. 1895-ben 212,703 arcre volt a szántó, 221,970 arcre a rét és legelő és 11,037 acre a gyümölcsös. A fő termékek 1896. búza (1.164,855 bushel), zab (906,934 bushel), burgonya (81,423 t.) és széna (62,345 t.); nagy fontosságu a gümölcstermelés, amiből igen sokat exportálnak is. A házi állatok közül legnagyobb gondot fordítanak a juhtenyésztésre. 1896. volt 31,580 darab ló, 162,801 darab szarvasmarha, 1.523,846 juh és 70,142 darab sertés. A bányászat szintén fontos gazdasági ág. 1895. volt aranybányászati bérlet 543, cinnbányászati 311, szén- 25, ezüst- 237 és rézbányászati 19. 1895. exportáltak 218,308 sterling font értékü aranyat, 227,916 font értékü ezüstöt és 167,754 font értékü cinnt. Aranyat leginkább a Tamar környékén, ezüstöt a Mount Zeehanen, szenet Fingalnál és Nicholas hegyen, cint a Bischoff hegyen bányásznak. A lakosok közül a benszülötteket teljesen kiirtották; 1891. volt 77,560 férfi, 69,109 nő; 107,901 T.-ban született, 26,975 volt angol, 7328 ausztráliai, 943 khinai és 918 német születésü. Vallásra nézve volt 76,082 anglikán, 26,805 róm. kat., 17,150 wesleyánus stb. Foglalkozásra nézve volt: őstermelő 23,568, szolga 7180, kereskedő 9593, iparos 16,016, függő viszonyban élő 85,256, értelmiséghez tartozó 3918 és meg nem határozott foglalkozásu 1136. A népmozgalom adatai 1895.: születések száma 4790, házasságoké 847, halálozásoké 1811; bevándorló 18,867, kivándorló 17,168. A fontosabb iparágak a gyümölcskonzervkészítés, a sör-, bőr-, gazdasági gépgyártás, fémöntés és gyapjuszövés. A külföldi forgalomban 1895. a behozott áruk (szövött áruk és ruhák 339,333 sterlinjg font, mekanikai termékek 222,802 font, étel és ital 243,863 font) értéke volt 1.094,457 font; a kivitt áruké (gyapju 202,341, arany 218,308, ezüst 2276,916, cinn 167,754, nyers és konzervált gyümölcs 161,464) 1.373,063 font. Legélénkebb a forgalom Victoriával, Új-Dél-Walesszel és Angliával. 1895-ben 711 hajó (463,979 tonna) érkezett és 742 (473,546 t.) távozott. A végrehajtó hatalmat az angol királynő által kinevezett kormányzó 6 minisztere által gyakorolja; a törvényhozó hatalom a két házból álló törvényhozó testület kezébe van letéve. A felsőház 18 tagját 6, az alsóház 37 tagját 3 évre választják. 1891. a lakosok 25,38 %-a nem tudott sem irni sem olvasni, bár az iskolázás kötelező. A gyarmat jövedelme 1895-ben 761,971, kiadása 748,946 sterling font. Közigazgatási szempontból 18 countyra van fölosztva. Fővárosa: Hobart. T.-szigetet 1642. Tasman Ábel fedezte föl, de szigetjellegét csak Bass és Flinders ismerték föl 1798-99. 1804. az angolok száműzetési hellyé, 1825. pedig önálló gyarmattá tették. A benszülöttek elleni harc, a «black war», 1805-35. iszonyu kegyetlenséggel folyt. Az urolsó benszülött, Lalla Rookh 1876. halt meg.
Tasmania benszülöttjeinek nyelve. Ezekről egyetlen munka Milligan-é a Royal society of Tasmania (Hobart Town) Papers and proceedings címü kiadványaiban (1859).
nagyközség Szilágy vármegye T.-i j.-ban, (1891) 3677 magyar és oláh lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral. Jó bort termel, élénk vásárai vannak. A község ref. templomát 1476. Vingárdi Geréb László erdélyi püspök építtette. Van vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
község, l. Szántó (5).
község, l. Szarvad.