János, német misztikus, szül. Strassburgban 1300 körül, megh. u. o. 1361 jun. 16-án. 1318. a Domokos-rendbe lépett, a régi minósztikusokat, különösen Eckardt-ot tanulmányozta. 1339. Baselbe ment, ahol az u. n. isten barátaival (misztikusokkal) érintkezett. 1352 óta Strassburgban és más városokban prédikált. T. inkább a gyakorlati kereszténységre fekteti a fő súlyt és kiméletlenül ostorozza az egyház hanyatlását. Legjelentékenyebb műve prédikációinak kiadása: Predigten (Lipcse 1498, Prága 1872). V. ö. Schmidt, Johannes T. von Strassburg (Hamburg 1841); Jundt, Les amis de Dieu stb. (Páris 1879); Preger, Geschichte der deutschen Mystik (Lipcse 1893).
(gör.), a csodákról szólő tan.
l. Bűvös korong.
(gör.) a. m. csodatevő; több szent mellékneve.
(ejtsd: tantn), 1. város, azelőtt székhely Somerset angol grófságban, a T.-csatorna és vasút mellett, (1891) 18,026 lak., posztó-, selyemszövéssel, gép-, sörgyártással, szalmakalapkészítéssel; ló- és marhavásárokkal; IV. Henrik király korából való St.-Mary-Magdalen nevü gót templommal, amelyet gyönyörü torony díszít; egy régi, a XI. sz.-ban alapított kastéllyal, amelyben régiséggyüjtemények vannak elhelyezve. 1644-45. Blake hősiesen védte az ostromló királypártiak ellen. 1685 jun. 20. Monmouth hercege itt kiáltatta ki magát királlyá. - 2. T., Bristol county egyik székhelye Massachusetts É.-amerikai államban, Bostontól D-re, a T. folyó és a vasút mellett, (1890) 25,448 lak., pamutiarral, vasöntéssel, szeg- és gépgyártással; állami őrültek házával.
lord, l. Labouchere.
hegytömeg Hessen-Nassauban; szélesebb értelemben véve, magában foglalja a Rajna, Majna, Lahn és Wetter közt fekvő hegyes vidéket; szorosabb értelemben csupán annak D-i szegélyét, amelyet a Walluf-szakadék két részre oszt. A kisebbik (20 km.) a Rheingaugebirge a Rajna jobb partjára ereszkedik le; a nagyobbik (45 km.) a Magas-T. pedig a Wetter felé. Legnagyobb magasságát az Altkönig (798 m.), a Kis- (827 m.) és a Nagy-Feldbergben (881 m.) éri el. A déli lejtő meredek, az É-i ellenben szelid. Belső alkata a Hunsrückéhez (l. o.) hasonlít. Fő tömege kövületek nélkül szűkölködő agyagpalából áll. Ércekben a Lahn vidéke gazdag. Ahol lehet, lejtői meg vannak mívelve; különösen D-i részeit szőllők, gesztenye-, mandulafaligetek takarják. Hires a T. ásványvizforrásairól, aminők Wiesbaden, Schlangenbad, Schwalbach, Selters, Hornburg és Soden. V. ö. Führer durch den T. (Wörls Reisehandbüncher, Würzburg és Bécs 1889); Die Heilquellen des T. (kiadta Grossmann, Wiesbaden 1887).
tó Új-Zeland É-i szigetének közepén, 358 m. magasban, 775 km2 ter., amelyen a Vaikato folyik át. D-i partjain a vulkáni erők hatásának érdekes nyomai láthatók.
(Tavricseszkaja gubernija), orosz kormányzóság, amely magában foglalja Krim (l. o.) félszigetét, Herszon, Jekaterinoszlav, az Azovi- és Fekete-tenger közt, 63,447 km2 ter., amiből 3148 km2 ter. a tavakra esik, (1894) 1.930,014 lak. A Krim félszigeten kívűl fekvő része mélyen fekvő steppe, amely D-nek és Ny-nak lejtősödik és csak Ék-i részében vannak 140-260 m. magas halmok. A Dnyepr, Konszkaja és Tokmacska határfolyókon kivül a Molocsnaja és a Berda öntözik. Édes vizü tavai közül a legnagyobb a Bjeloje. A kontinentális rész partjainak hossza 480 km.; e részéből nyulik ki a tengerbe a Berdjanszk- és a Fedotova-félsziget, amely utóbbinak folytatása a Biriucsij-sziget, továbbá a Kinburn. Az éghajlat mérsékelt, de erősen kontinentális. A steppékben télen a hőmérő néha -28°-ot mutat és a tenger vize a patokon minden évben befagy. Az eső kevés. Az egész kormányzóságban évenkint átlag terem rozsból 1.707,000 búzából 2.718,000, zabból 481,000, árpából 2.190,000, kukoricából 107,000, kölesből 110,000, burgonyából 267,000 csetvert; azonkivül termesztenek kendert, lent és szőllőt, különösen Krim D-i részében (7800 desszjetina szőllőn 11/2 vedra bort) gyümölcsöt, dohányt (1893. 2785 desszjetinán 176,448 pudot). Az állattenyésztés fő ága a merinőjuh-tenyésztés. 1893. volt 353,858 ló, 405,210 szervasmarha, 2.136,050 juh és 173,740 sertés. A legelők a terület 47, az erdők 6 %-át foglalják el. Jövedelmező foglalkozás még a halászat és a sófőzés is. A lakosság nagyon kevert; vannak oroszok (2/3), tatások (1/8, különösen Krim félszigetén), bolgárok, lengyelek, örmények, görögök, németek stb. Az ipartelepek száma 387, 4,8 millió rubel értékü évi termeléssel; ezek közt 43 gőzmalom (11/2 millió rubel), 21 konzervgyár, 14 vasöntő, 11 dohánygyár stb. A kereskedelem is élénk; középpontjai: Szebasztopol, Feodoszia, Berdjanszk, Kercs. Járások: Dnyeprovszk (Aleski székhellyel), Melitopol, Berdjanszk a kontinensen, Perekop, Szimferopol, Eupatoria, Jalta és Feodoszia a félszigeten; ezeken kivül van benne két kapitányság: Kercs-Jenkikale és Szebasztopol; fővárosa: Szimferopol.
amidoetilszulfosav, C2H4.NH2.SO3H. A T.-nak kolsavval való vegyülete az u. n. taurokolsav, igen sok állatnak (főleg az ökörnek) epéjében található. Mesterséges úton kloretilszulfosavból ammoniumhidroxiddal való melegítéssel készíthető. A T. nagy egyhajlásu prizmákban kristályosodik; alkoholban oldhatatlan, de igen könnyen oldódik forró vizben; kémhatása semleges. A T. a bázisok és a sav sajátságait egyaránt mutatja, minthogy benne az amido (NH2), illetve a szulfosav (SO3H) csoport is előfordul. Metiljodid és káliumhidroxid behatására taurobetain képződik belőle.