Konstantinápoly török vilajethez tartozó szigetcsoport Imbrosz és Tenedosz közt, a Dardanellák D-i bejárata közelében.
latin növénynév után Tausch Ignác Frigyes cseh botanikus (1792-1848) jegye.
Jenő, porosz titkos rendőrtiszt, szül. Bajorországban 1845. Részt vett mint tiszt az 1870-71-iki francia háboruban és 1879. a politikai titkos rendőrségnél kapott alkalmazást. 1887. óta a nagy táborkarhoz volt beosztva és a császár környezetében is működött. A elckert- és Lützow-féle botrányos pörben T. hamis esküt tett és Marschall külügyi államtitkár sürgetésére az esküdtszék elé került. Az államügyész oklevélhamisítás, csalás, hamis hivatalos hirek terjesztése és hamis eskü miatt emelt ellene váadat. A tanuk vallomásai azonban több pontban megingatták a vádat, ugy hogy az esküdtek T.-t felmentették és csak társát Lützowot mondották vétkesnek (1897 máj.). Mind a mellett e pör oly fényt vetett a magasabb hivatalokban folytatott ármányokra és még inkább a politikai rendőrségnél konstatált korrupcióra, hogy a közvéleményt a legnagyobb mértékben felizgatta.
Hermin, l. Geduly.
Károly, lengyel zongoravirtuóz, szül. Varsóban 1841 nov. 4., megh. Lipcsében 1871 jul. 17. Atyja T. Alajos, zeneszerző, Thalberg tanítványa (megh. 1885 márc. 14.) képezte ki oly magas fokig, hogy már csak Liszt fejleszthette még tovább, kinek legméltóbb tanítványa volt. T. sokat hangversenyzett, rendkivüli feltünést keltett mindenütt. Szerzeményei inkább átdolgozások: Zigeunerweisen (magyar nóták), Soirées de Vienne (Strauss keringői) szemenszedett technikai nehézségeket halmoznak. Clementi: Gradus ad Parnassumát is ily értelemben adta ki újra. Technische Studien c. gyakorlatait halála után Ehrlich Henrik adta ki. - T. özvegye, szül. Vrabély Szerafina, Dreyschocknál tanult zongoraművésznő, pozsonyi születésü.
l. Berakott fémmunkák.
(gör.-lat.), az egymás után álló szavakban vagy szótagokban ugyanazon kezdő betük rosszul hangzó összehalmozása; általában a szavak rosszul hangzó összehalmozása (p. Beréné nénémasszony, pávává változott).
József, osztrák szobrász és éremmetsző, szül. Bécsben 1837 máj. 5. Radnitzky éremmetszőhöz, majd 1854. az akadémiára ment, ahol Bauer lett a tanára. 1860. mint növendék a császári pénzverőhivatal metsző-akadémiájába lépett s már két év mulva első éremvésővé, 1869. pedig csász. kir. kamara-éremmetszővé nevezték ki. Ezután tanulmányutat tett Olasz-, Francia- és Angolországba. 1873. császári királyi pénz- és éremvésővé, majd 1881. a képzőművészetek akadémiájának professzorává neveztetvén ki Bécsben, egész csomó kiváló emlékérmet készített; igy a Szuez- és Jeruzsálem-érmet, Ferenc József magyar királlyá koronáztatásának, Gizella főhercegnő egybekelésének emlékére készített érmet, továbbá Rudolf trónörökös egybekelésére, a királyi pár ezüstmenyegzőjére, Bécs városának 1683. történt felszabadításának emlékére, Miksa császár emlékoszlopára Triestben készített érmet stb. A király megbizásából ezenkivül több kiváló vésőmunkát készített az antik világból vett motivumokkal. Mint szobrásznak a bécsi egyetem, a műtörténelmi muzeum s a parlamenti épület szobraiban van jelentékeny része.
(gör.) a. m. egyenlő ideig tartó. T. görbe, a közönséges ciklois (ugy állítva, hogy alulról domboru), mert rajta egyenlő ideig tart az esés, bármelyik pontjából bocsátják is el az eső súlyt.
(gör.), oly költemény, melynek sorai ugyanazon betüvel kezdődnek.