Tautologia

l. Idem.

Tavarna

kisközség Zemplén vármegye varannói j.-ban, (1891) 538 tót lak., a Hadik-Barkóczyak kastélyával, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Tavarnok

(Tovarniki), kisközség Nyitra vármegye nagytapolcsányi j.-ban, (1891) 933 tót lakossal. Nagy cukorgyára van (melyet nagytapolcsányinak is neveznek), 500 munkással, és évi 50-70,000 q cukortermeléssel; a fldolgozott répa mennyisége 5-600,000 q.

Tavassy

(előbb Teichengräber) Lajos, pedagogus, szül. Iglón 1814 aug. 2., megh. u. o. 1877 jan. 28-án. Tanult Iglón, Sárospatakon, Lőcsén. Az 1838-iki pesti árviz alkalmával mint a Prónayak nevelője a fővárosban lakott s külön csónakkal vett részt a mentésben. 1840. külföldre utazott s meglátogatta a göttingai s hallei egyetemeket. Három év mulva haza jött s hazáját is beutazta s azután a pesti ág. evang. iskola tanára, majd igazgatója lett. 1846. az ő felhivására ülték meg a magyar tanítók Pestalozzi születésének századik évfordulóját. ez ünneplés egyik következménye volt az első magyar egyetemes tanügyi folyóirat megszületése, melyet ő szerkesztett nevelési Emléklapok címen. Ez a folyóirat készítette elő az elős egyetemes tanügyi kongresszust s közölte annak ügydarabjait. Öt füzet jelent meg belőle, mert 1848-ban a szerkesztő is nem szóval védte többé, hanem karddal a magyar kulturát. T. a hadjárat folytán honvédszázados lett s követsegédül nevezték ki a konstantinápolyi magyar követséghez. De serege Lüders orosz tábornok előtt letette a fegyvert, T.-t besorozták az osztrák hadseregbe s elvitték Olaszországba. Itt egy kedvező véletlen folytán Grawert tábornok házánál nevelő lett s ez által sorsa csakhamar jobbra fordult s néhány év mulva hazájába visszatérhetett. Itthon egy darabig Iglóra belebbezték, aho lvéglegesen ott maradt s mint az ottani algimnázium tanára haláláig működött.

Tavasz

a tél és nyár közti évszak. Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában ugy ér az egyenlítőbe, hogy a fölé halad dél felől északnak és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi szélességét el nem érte, vagyis a T. tart a T.-i napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jun. 21.). A déli félteként éppen fordítva akkor kezdődik T., mikor a Nap középpontja az egyenlítőbe érve, északról délnek halad és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz (l. o.) an; az egy-két napi különbség oka, hogy a Föld pályájában nem egyenletes sebességgel halad, különben is periodikusan változó a különbség. Meteorologiailag az északi félgömbön márc., ápr., máj. hónapokat száímtjuk a T.-i hónapokul; az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) már meleg, de éjjel még hűvös, ugy hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) még máj.-ban is fellépnek éjjeli fagyok (l. Fagyos szentek). Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van T.-uk, a forró égövben a télre - esős időszakra - közvetetlenül jő a nyár, míg a hideg égövben a hosszu telet is átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár. L. Évszakok.

Tavaszi borsóka

(növ.), l. Lednek.

Tavaszi kúra

abban áll, hogy bizonyos, az étvágygerjesztő és élénkebb gyomor- és bélmozgásokat okozó növények frissen kipréselt nedvét reggel éhgyomorra bevétetjük. Rendesen 50-100 g. növénynedvet szokás elfogyasztani esetleg borral vagy aromatikus italban s ezután 1-11/2 órai séta vagy testmozgás végzendő. Sokszor nem egy, hanem többféle növény nedvét kevertetjük és lehet hozzá tejet, húsvagdalékot stb. is keverni, e mellett kellő könnyü dieta is rendelendő. A kúra lényeges hatása abban áll, hogy élénkebb anyagcserét hoz létre.

Tavaszi nedv

vagy víz (növ.), l. Fakönnyezés.

Tavaszi pászta

fánál az évgyűrü tavaszi képződménye, mely vékony falu, nagy átmérőjü sejtjeivel és világos szinével a legtöbb fánál a keskenyebb, sűrübb és sötétebb őszi pásztától elüt.

Tavaszi saláta

(növ.), l. Boglárka.


Kezdőlap

˙