l. Idem.
kisközség Zemplén vármegye varannói j.-ban, (1891) 538 tót lak., a Hadik-Barkóczyak kastélyával, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
(Tovarniki), kisközség Nyitra vármegye nagytapolcsányi j.-ban, (1891) 933 tót lakossal. Nagy cukorgyára van (melyet nagytapolcsányinak is neveznek), 500 munkással, és évi 50-70,000 q cukortermeléssel; a fldolgozott répa mennyisége 5-600,000 q.
(előbb Teichengräber) Lajos, pedagogus, szül. Iglón 1814 aug. 2., megh. u. o. 1877 jan. 28-án. Tanult Iglón, Sárospatakon, Lőcsén. Az 1838-iki pesti árviz alkalmával mint a Prónayak nevelője a fővárosban lakott s külön csónakkal vett részt a mentésben. 1840. külföldre utazott s meglátogatta a göttingai s hallei egyetemeket. Három év mulva haza jött s hazáját is beutazta s azután a pesti ág. evang. iskola tanára, majd igazgatója lett. 1846. az ő felhivására ülték meg a magyar tanítók Pestalozzi születésének századik évfordulóját. ez ünneplés egyik következménye volt az első magyar egyetemes tanügyi folyóirat megszületése, melyet ő szerkesztett nevelési Emléklapok címen. Ez a folyóirat készítette elő az elős egyetemes tanügyi kongresszust s közölte annak ügydarabjait. Öt füzet jelent meg belőle, mert 1848-ban a szerkesztő is nem szóval védte többé, hanem karddal a magyar kulturát. T. a hadjárat folytán honvédszázados lett s követsegédül nevezték ki a konstantinápolyi magyar követséghez. De serege Lüders orosz tábornok előtt letette a fegyvert, T.-t besorozták az osztrák hadseregbe s elvitték Olaszországba. Itt egy kedvező véletlen folytán Grawert tábornok házánál nevelő lett s ez által sorsa csakhamar jobbra fordult s néhány év mulva hazájába visszatérhetett. Itthon egy darabig Iglóra belebbezték, aho lvéglegesen ott maradt s mint az ottani algimnázium tanára haláláig működött.
a tél és nyár közti évszak. Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában ugy ér az egyenlítőbe, hogy a fölé halad dél felől északnak és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi szélességét el nem érte, vagyis a T. tart a T.-i napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jun. 21.). A déli félteként éppen fordítva akkor kezdődik T., mikor a Nap középpontja az egyenlítőbe érve, északról délnek halad és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz (l. o.) an; az egy-két napi különbség oka, hogy a Föld pályájában nem egyenletes sebességgel halad, különben is periodikusan változó a különbség. Meteorologiailag az északi félgömbön márc., ápr., máj. hónapokat száímtjuk a T.-i hónapokul; az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) már meleg, de éjjel még hűvös, ugy hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) még máj.-ban is fellépnek éjjeli fagyok (l. Fagyos szentek). Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van T.-uk, a forró égövben a télre - esős időszakra - közvetetlenül jő a nyár, míg a hideg égövben a hosszu telet is átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár. L. Évszakok.
(növ.), l. Lednek.
abban áll, hogy bizonyos, az étvágygerjesztő és élénkebb gyomor- és bélmozgásokat okozó növények frissen kipréselt nedvét reggel éhgyomorra bevétetjük. Rendesen 50-100 g. növénynedvet szokás elfogyasztani esetleg borral vagy aromatikus italban s ezután 1-11/2 órai séta vagy testmozgás végzendő. Sokszor nem egy, hanem többféle növény nedvét kevertetjük és lehet hozzá tejet, húsvagdalékot stb. is keverni, e mellett kellő könnyü dieta is rendelendő. A kúra lényeges hatása abban áll, hogy élénkebb anyagcserét hoz létre.
vagy víz (növ.), l. Fakönnyezés.
fánál az évgyűrü tavaszi képződménye, mely vékony falu, nagy átmérőjü sejtjeivel és világos szinével a legtöbb fánál a keskenyebb, sűrübb és sötétebb őszi pásztától elüt.
(növ.), l. Boglárka.