e néven a mezőgazdaságban a tavasszal elvetett növényeket, különösen a tavaszi árpát és zabot, továbbá a hüvelyes, a kapás,m ipari és takarmánynövényeket értik.
l. Telefon.
l. Teleszkóp.
1046 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Tobolnak, Tobolszk orosz kormányzóságban. A Loszava és Szoszva egyesüléséből ered és hajózható.
(lat.) a. m. tárnoki jog.
(lat.) a. m. tárnok.
magas fekvésü völgy Graubünden svájci kantonban, Disentis és Sixmadun közt, 768 lak., Sedrun széhellyel. Az Elő-Rajna öntözi.
(állat, Anodonta Cuv.), a folyami kagylók családjába tartozó nem; tojásforma héja vékony falu, törékeny, barna bőrrel borított. Különösen álló, iszapos fenekü vizekben él, de egyes fajai folyóvizekben is. A tartózkodás helye, a táplálék, az életkor és az ivarok szerint még ugyanannak a fajnak egyénei is nagyon különböznek egymástól. Manapság mintegy 100 faját ismerjük. Legközönségesebb az Anodonta cygnea L., széles tojásforma héjjas, melynek felső szegélye egyenes, vagy leggyakrabban fölfelé ívelt, alsó szegélye kerekített, 18 cm. hosszu. Másik közönséges faja az A. cellensis Schröt., hosszukás tojásforma héjjal, majdnem teljesen egyenes alsó és felső héjszegéllyel. A T.-k egész Európában közönségesek, nagyon szaporák, egyetlen egyén 40,000 fiatalnak adhat életet, amelyek fejlődésük első szakait az anya kopoltyúiban töltik el, majd a szabadba rajzanak és egy bisszuszfornál segélyével a halak úszóira kötik magukat. A halak bőre aztán pár nap alatt körülnövi a kis lárvát s e börtönben vesztegel mintegy 70 napig, amely idő alatt azonban lassankint teljesen kifejlődik és végre elhagyja börtönét. Hazánk álló vizeiben meglehetős gyakoriak. V. ö. Hazay Gy. dolgozatait, Budapest Mollusca-faunája és Az északi Kárpátok és vidékének Mollusca-faunája, továbbá Brancsik K. dolgozatait.
(Kism), persa sziget a Persa-öböl bejáratánál, gyér arab lak., kevés rozs-, datolya-, bor- és dinnyetermeléssel, halászattal; D-i partján naftaforrásokkal; Kism nevü főhellyel.
l. Tó növényzete.