a tizedik hónap a zsidó évszámítás szerinti esztendőben, megfelel a mi decemberünknek, illetve első napja az ezen hónapban eső újhold napjára esik s ettől fogva 28 napig tart. A hónap tizedik napján bőjtnap van (ászoro betébéth) annak emlékére, hogy ezen a napon kezdette meg Nebukadnezar (l. o.) Jeruzsálem ostromát.
l. Tébolyodottság.
őrültek háza, elmebetegek elhelyezésére és ápolására berendezett intézet. Az elmebetegek ápolásával és elhelyezésével csak a középkorban kezdtek foglalkozni és pedig különösen a közbiztonság szempontjából. Ennek megfelelően a fogházak szolgáltak arra, hogy az elmebetegeket befogadják, mely elfogadás már a XV. sz. derekán bizonyos hivatalos formák mellett történt. Mi sem természetesebb, hogy az elmebetegségek ismeretének teljes hiján, csupán az őrültektől való félelemben és az ellenük való védekezésben a legbiztosabb, de legrosszabb helyekre tették: tornyokba, várpincékbe stb. A biztonság öregbítésére a betegeket a falhoz láncolták vagy megkötözve tartották ugy a hivatalos helyiségekben, mint magán házakban. Az első T.-t Laehr szerint Upsalában 1305. rendezték be. A XVI. sz.-ban már orvosi kezelés szempontjából is építettek elmebetegintézeteket. Sok helyütt ugyan még akkor is mutogatták nyilvánosan a nagy közönségnek a kalitkába elhelyezett betegeket, mint mulattató látványosságokat. Csak a XVII. sz.-ban változtak ezen siralmas viszonyok, amikor is az első önálló és tulajdonképeni elmebeteg gyógyintézetek létesültek, melyekben orvosi humánus szellem vitte az elmebetegek ügyét. Igy 1681. Avignonban, 1728. Varsóban, 1741-ben Springfieldben, 1751. Philadelphiában és Londonban rendeztek be T.-kat. 1784. pedig Ausztriában II. József alapította a «bolondok tornyát», mely még az utolsó időkig állott. De még ezekben az első, külön e célra épült és berendezett T.-kban a kényszerkezelés és ebből kifolyólag a kegyetlenségek meg nem szüntek. A szabad kezelés beköszöntésével mindez egyszerre és gyökeresen megváltozott. Soha reform nem győzött és nem hódított oly gyorsan és oly általánosan, min az elmebetegek szabad kezelése, az u. n. nom-restraint. A modern T.-k a higiena legmesszebb menő követelményeinek megfelelően tágak, legjobb helyeken, távol a külvilág zajától épülnek, elegendő kerti helyiségekkel, télire pedig nagy, széles folyosókkal vannak ellátva; el vannak látva továbbá mindazzal, ami a betegeket szórakoztathatja és foglalkoztathatja. L. még Elmegyógyászat.
az elmebetegségeknek az az alakja, melyet kifejezett érzéki csalódások és bizonyos irányu rendszeres téveszmék jellegeznek. A tébolyodott egyén gyakori és számos hallási, látási, bőrérzési, szaglási, ritkábban ízlési csalódásokat szokott elszenvedni; hall szitkokat, gúnyszavakat, lát alakokat, testét villamozzák, szurkálják, kellemetlen szagokat érez stb. Ezekből a különböző érzéki csalódásokból különböző téveszmék fejlődnek ki, melyek többnyire üldöztetési irányban mozognak. A tébolyodott eleinte csak igen halványan sejti, hogy ellene törnek; a mind gyakrabban elszenvedett érzéki káprázatok - a vélt szidalmak, testének villamoztatása stb. - idővel mind nyomósabb bizonyítékok arra nézve, hogy ő egy szövetkezetnek ádozata, mely romlására törekszik. Ez az u. n. üldöztetési T., amelyen kivül megkülönböztetjük még a perlekedési, a vallásos és a szerelmi T.-ot, mint önálló alakokat. A T. idült lefolyásu; ritkán gyógyul meg teljesen, többnyire csak időlegesen javul. Végkifejlődése az elbutulás. Gyógyítás szempontjából leghelyesebb a zárt intézetben való elhelyezés. L. még Elmebetegségek.
(Tabriz), Azerbaidsan persa tartomány fővárosa, a Mehran-rud és Adsi-csaj összefolyásánál, mintegy 55 km.-nyire az Urumia-tótól, 1509 m.-nyi magasban, (1884) 164,630 lak. A Szavalan-lánc és Szehend (3546 m.) kopár ágainak tövében elterülő várost árokkal és 9 kapuval ellátott fal fogja körül. Utcái jelenleg szűkek, piszkosak; csupán a gyümölcsösök és egyéb kertek teszik a különben komor belsőt vidámabbá. Nagy az élénkség a bazárokban, ahol mintegy 4500 bolt van, a 40 karavánszerájban és a 70 fürdő körül. A város kereskedelmi forgalmát 1887-88. mintegy 37 millió frankra becsülik. Az örmények benne számosak, akiknek itt egy érsekük is van. Az ellenségeken kivül az egykoron fél millió lakossal biró városban a földrengések is gyakrabban tettek kárt.
(héb.) a. m. ima, a nők számára való héber vagy más nyelven irt zsidó imakönyv. Régente a leghiresebb T. volt a zsidó-német nyelvü Ceena ureena címü, mely francia fordításban is megjelent.
(gör. a. m. művészi, mesterség szerinti), valamely művészi vagy ipari tevékenységre szükséges segédeszközök és eljárások összessége. Technikus, az iparintézetek felállításában és vezetésében járatos és begyakorolt; a legszűkebb értelemben az, aki a gépgyártásban, a gyárak üzletében és a mérnöki dolgokban járatos és azok vezetésére alkalmas ember. A T. egyes szakmáit különösen arra szánt tanintézetekben tanítják. L. Iparoktatás és Műegyetem.
l. Műszaki csapatok.
l. Műszaki csapatok és intézetek.
l. Műszaki katonai akadémia.