(növ., Galactodendron Humb., Bonpl. et Kunth; Brosimum Sw.), a kenyérfafélék fája. 10 faja Amerika meleg vidékén Braziliától Nyugat-Indiáig és Mexikóig terem. A G. utile Humb. (G. Americanum Don, Brosimum Galactodendron Don, polo de vaca) egész 30 m. magas, Cariaco vidékén Dél-Amerikában nagy erdőséget alkot. Törzsének átmérője 2-21/2 m., terjedelmes koronáját csak 20 m. magasságban fejleszti ki. Levele nagy, váltakozó, hasítatlan, hosszas bőrnemü, virága egylaki, termése dióforma, egymagu. Törzsét és ágait megmetszvén, tejnemü folyadék bőven árad belőle. Szinére és ízére a tehéntejhez hasonló, bár kissé ragadós, de jóízü és illatos, azért isszák s a kávéhoz és teához tehéntej helyett használják. Fájából hajót építenek. Humboldt Sándorra, saját szavai szerint, e fa gyakorolt legnagyobb hatást számtalan felfedezése között. L. Tehénfa.
(Milchdorf, Mlecno), kisközség Pozsony vármegye felső-csallóközi j.-ban, (1891) 687 magyar lak. Itt a XVII. sz.-ban Wechelius Zsigmond Jánosnak könyvnyomdája is volt, melynek egyetlen emléke az 1638-ra kiadott magyar kalendárium.
(növ.), a Cirsium spinosissimoides Ausserd. (C. heterophyllum spinosissimum) nevü tiroli aszott neve, mert a füvét a jószág nagyon szereti.
l. Fogak.
l. Tejszin.
a röpítő erő segélyével választják ki a zsírt a tejből. Fő alkatrészük egy tengelyhez erősített álló vagy fekvő dob, mely percenkint néhány ezer fordulatot tesz. Ebbe foly a friss tej, mely a dobbal forogván, csakhamar tejfölre s lefölözött tejre oszlik, mert a röpítő erő a könnyebb zsírt a forgási központ felé, a többi tejalkatrészeket pedig ellenkező irányba kényszeríti menni; végre két nyilás, melyek közül az egyik egészen a dob szélén, a másik beljebb van, az előbbi kivezeti a lefölözött tejet s a tejfölt. Eleintén csak gőzerőre berendezett T. voltak, de most már kézi erőre is készítik; előbbiek csak nagy tejgazdaságokban, utóbbiak azonban ott is kifizetik magukat, ahol csak néhány tehén tejéből készítenek állandóan vajat. A T. legnagyobb előnye az, hogy a zsírt majdnem teljesen kiválasztják a tejből, mert mig a közönséges tejfölözésnél 0,8% vagy több zsír marad a lefölözött tejben, addig a T. alig hagynak benne 0,1-0,2% zsírt, továbbá, hogy a T. a piszkot (tehénszőrt stb.) is kiválasztják, mert utóbbinak más fajsúlya van, mint a tejnek s igy tisztább vaj nyerhető, azután, hogy a tejfölözés fejés után azonnal megkezdhető s a tejföl csakhamar köpülhető is, miáltal időt nyerünk, s végre, hogy tetszés szerinti sűrüséggel (zsírtartalommal) biró tejföl állítható velök elő. Ezen előnyök miatt most már minden tejszövetkezetben és vajtermelésre berendezett tejgazdaságban kizárólag csak T. segélyével választják ki a tejfölt (illetőleg tejszint).
(fromage a la creme), igy nevezik az olyan sajtot, mely vagy tejföllel kövérített friss tejből vagy tisztán tejfölből készül. Ilyen p. az impérial-, gervais-, coulommiersajt stb. Ezek gyorsan fogyasztandók, mert hamar elromlanak.
általában minden tejtermelésre berendezett gazdaság, különösebben pedig az oly gazdaság, melyben a tejtermelés a legfontosabb termelési ág és jövedelmi forrás. A helyi viszonyok, nevezetesen a tej ára szerint, a T.-ot kétféleképen lehet szervezni, vagy ugy, hogy a T. kizárólagos célja a tejtermelés, vagy hogy a tejtermelésen kivül tenyészállatok is neveltetnek. Az első módozat kedvező tejértékesítési viszonyok közt van helyén; a szükséges tehenek vétel útján szereztetnek be s addig fejetnek, mig elzüllenek vagy pedig megfelelő tejhozamot szolgáltatnak, s azután újakkal pótoltatnak. A fajtának megválasztására ennél az iránynál súlyt nem helyeznek, mert csak bőven tejelő egyedek szerzése a cél, az ellett borjuk pedig a vágóhídra kerülnek, ami ezen módozatnak nagy hátránya s amin ugy segítenek, hogy ilyen borjuk részére külön borjunevelő telepeket rendeznek be. A tenyésztéssel kapcsolatos T. a tejpiactól távolabb eső vidéken az uralkodó rendszer, melynél a tejértékesítési viszonyok szerint vagy a tejtermelés, vagy a tenyésztés léphet inkább előtérbe; utóbbi esetben a fajta megválasztására kiváló súlyt kell fektetni, hogy a tenyésztett állatok biztosan és magas áron értékesíthetők legyenek. Különben bármely irányt kövessünk, a T.-nál fő feladatunk mindig az lesz, hogy a tejtermelést a maximumra emeljük, mely tekintetben zsinórmértékül szolgálhat, hogy célszerüen kezelt T.-okban a tehenek átlagos évi tejelése a 2000, sőt 2500 litert meg szokta haladni, habár fejlettebb viszonyok közt 3000 liternyi évi istállóátlagos felmutató tehenészetek is léteznek, de ahol az átlag az évi 2000 litert sem éri el, mint ezt sok hazai T.-ban tapasztaljuk, ahol az évi tejelés alig tesz 1400-1500 litert, ott a T.-tól kielégítő jövedelmi eredményeket ne várjunk.
A T.-ok jövedelme az átlagos tejhozamon kivül még különösen a tej értékesítési árától függ, melyet okszerü értékesítés által szintén fokozni lehet; legelőnyösebb, ha a tej vagy közvetetlenül a fogyasztóknak, vagy legalább tejkereskedőknek eladható, még a szövetkezeti értékesítésnél is kedvező eredmények érthetők el (l. Tejszövetkezet), de tejbérlők (l. o.) igénybevételénél rendszerint alacsony lesz az értékesítési ár, mely a tej közvetett, azaz tejtermékek (sajt, vaj stb.) útján való értékesítésénél a legcsekélyebb szokott lenni, habár egyes, a tej ilyetén értékesítésére berendezett T.-ok nagyon szép értékesítési eredményt mutatnak fel. V. ö. Hensch, Jószágberendezés- és kezeléstan (Magyar-Óvár 1895); Békessy L., T. (Budapest 1885); Krschka J., Ertragreiche Milchwirtschaft (Bécs 1891).
l. Tejvizsgálat.
l. Agalaktia.