annak Temesvár székhellyel 1871., az 1863 óta fönnállott Temes-szabályozó társulatból, mely csak szűkebb körü érdekeltségre terjedt ki. Célja, hogy a Temes és Béga folyók völgyeit az árvizek ellen biztosítsa és az Alibunári mocsarat lecsapolja. Működési köre kiterjed az állami kezelés alatt levő Béga-csatorna 153,597 m. hosszu töltéseinek fentartására is, amennyiben e töltések védelméhez a társulat 1/3 résznyi költséggel járul hozzá. Árterületének nagysága 570,600 m.; védőtöltéseinek hossza 831,000 m., melyből 195,000 m.-t a csatornákból kiásott föld deponálása által készítettek; a Béga-csatorna töltéseivel együtt a társulat védővonala összesen 984,000 m.-t tesz ki. A védőtöltésben számos apróbb zsilip és csőáteresz épült a belső vizek levezetésére. 1895-ig befektetett építési tőkéje (az 1871 előttieket és a Béga-csatornára fordított összegeket nem számítva) 7.719,351 frt 96 kr. L. még Béga.
l. Bánság és Temes (vármegye tört.).
vagy ispán (Comes Temesiensis) címet a temesi főispán viselte, aki az egész középkoron keresztül (éppen ugy mint a pozsonyi gróf) az ország védelme szempontjából is fontos hivatással birt. E tekintetben hatásköre több vármegyére kiterjedt, a déli vidék kulcsát alkotó Temesvár várának főparancsnoka és a vidék főkapitánya volt. Régente, mint Verbőczynél is olvashatjuk (Hármas könyv I. rész, 94 sz.), a zászlós urakhoz (barones Regni) számították, rangban a vajdák és a bánok után állott és igy neve a királyi végzemények záradékában felemlíttetett. Ez állásra, amelynek különösen a török háboruk adnak nagy jelentőséget, rendszerint országos tekintélyü, a harcban jártas férfiakat neveztek ki. Igy a T.-ok sorában látjuk, hogy csak nehányat nevezzünk meg, a XV. sz.-ban; Garay Jánost, Ozorai Pipót, Rozgonyi Istvánt, Újlaky Miklóst, Hunyadi Jánost, Hunyadi Lászlót, Szilágyi Mihályt, Szokoly Pétert, Nagy Ambrust, Kinizsi Pált. A XVI. sz.-ban Báthory Istvánt, Újlaky Lőrincet, Drágffy Jánost, Perényi Pétert, Enyingi Török Bálintot, Czibak Imrét stb. A török uralom előtti időkben az utolsó T. a költők által megénekelt Losonczy István volt. Újabban a béke helyreálltával és a török hatalom csökkenésével a T. állása katonai jelentőségét elveszté, a zászlós urak közé már nem számítják, végre a cím is elenyészett.
l. Szegedi nyelvjárás.
község, l. Kubin (3).
(Kudric), nagyközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 1812 német lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A fölötte emelkedő, külön álló Kudrici tetőn (641 m.) azelőtt igen jó szőllő termett. T. alig több mint másfél száz éve, hogy fönnáll. Ugyanis 1719. Tetz János elzászi földmívelő volt az első, ki népes családjával a környéken letelepedett és ott szőllőmívelést kezdett. Sokat kellett ezen telepítvényeseknek a szomszéd oláhok és rácok irigységétől szenvedni, kik egy ízben (1788) valóságos rablóhadjáratot indítottak T. ellen és azt kirabolták.
(Nikolince), nagyközség Temes vármegye fehértemplomi j.-ban, (1891) 3299 oláh lakossal.
nagyközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 2007 szerb és magyar lak. Vasúttal és táviróhivatallal.
község, l. Rékás.
(Lagerdorf), község, l. Strázsa (2).