olasz tartomány, l. Lecce.
(ol.) a. m. szárazföld, ellentétben a szigetekkel. T. vagy I. Dominio Veneto néven nevezték el különösen Velencének szárazföldi birtokát. A spanyolok T. (tierra firma) alatt a délamerikai Kolumbiát értették, melynek határai az Atlanti-oceán, Peru, az Amazon folyó földje, a Mar del Sur és a panamai tengerszoros voltak és amely a Délamerikai Új-Kasztilia néven is ismeretes volt.
(franc., ejtsd: teren) a. m. földterület, talaj, tér. A katonaságnál a. m. terep (l. o.). - T.-kúra, l. Hegymászás.
(lat.) a. m. ismeretlen föld. Régi mappákon szokták igy megjelölni a föld kikutatlan részeit. E század elején a külföldiek gúnyosan Magyarországra kezdték alkalmazni e kifejezést, arra célozván vele, hogy Magyarország természeti viszonyait tudományosan még nem ismertették. T. címet viselt Orosz József (l. o.) 1835. Lipcsében megjelent Magyarországról szóló füzetje.
l. Terracotta.
l. Sziderolit.
(ol.), e néven ismerik Felső-Olaszországban, különösen a Po vidékén a szárazföldi őskori telephelyek maradványait. L. Cölöp-építmények.
több olasz helység; a jelentékenyebbek: 1. T. di Sicilia, az ugyanily nevü járás székhelye Caltanissetta (ettől 45 km.-nyire) olasz sziciliai tartományban, a tenger és vasút mellett, (1881) 18,675 lak., bor-, kén- és olajkereskedéssel; tonhal- és szárdiniahalászattal. T.-t a XIII. sz.-ban II. Frigyes Gela helyén alapította, amelynek egyes romjai máig is láthatók és amelyben Aeschlus meghalt. - 2. T. Pausania, város Sassari olasz szárdiniai tartományban, 33 km.-nyire Tempio Pausaniától, Szárdinia ÉK-i partján, a róla elnevezett 5 km. széles öbölnél, vasút mellett, 3795 lak., faszén- és cserhéjkivitellel. T. az antik Olbia helyén áll.
(lat.) a. m. pecsétföld, l. Bolus. - T. edények, l. Arretiumi edények.
(franc., ejtsd: terász), az építészetben valamely épület előtt elterülő, feltöltött, gyámolító falaktól tartott, balusztráddal szegélyezett, vizszintes talaju tér (parkozva v. a nélkül) sétálásra, a kilátás élvezésére stb. Rendszerint ott készül, ahol az épület előtti térség meneteles. T.-ok továbbá azok a lépcsőszerüen, fokozatosan emelkedő területek, melyek vagy a földmívelés által keletkeztek, mint a lombardiai, khinai stb. kerti mívelésnél, vagy a vizek munkásságának eredményei. A vizektől létrehozott T.-ok vagy szinlők megmutatják, hogy valamikor hol voltak a partok. A tengerparti szinlők a partok emelkedésének a tanubizonyságai. A tavak és folyók melletti szinlők rendesen csak a viz szinének apadásáról tanuskodnak. A Balaton régi szinlőit Lóczy Lajos annak jeléül tekinti, hogy ezen nagy tanunk viztömege az idők folyamán nagyon megfogyott.