(ejtsd. tiptn), 1. county Indiana amerikai államban, 676 km2 ter., 18,160 lak., T.-City székhellyel. - 2. T., város Stafford angol grófságban Wednesburytől Ny-ra, vasút mellett, (1891) 29,314 lak., fémiparral, vasérc- és szénbányákkal.
(állat), l. Tipolyok.
(gör.), eredetileg a. m. veret, nyomat, bélyeg; innét előkép, minta, példány; továbbá az az alapterv, amely szerint bizonyos nagyobb állat- vagy növénycsoportok kifejlődnek, e szerint T. a. m. állatkör vagy növénykör, a legfelsőbb és legelső csoport, amelyre az állat- vagy növényvilág szakad. Az állatoknak 7, a növényeknek 4 T.-a van. T.-nak vagy tőalaknak nevezik a változékonyabb fajoknak azt az alakját is, amely az alaptervnek, illetőleg a növényfaj eredeti leirásának legjobban megfelel. L. Növényrendszer. - A költői jellemzésben a T. elletéte az egyénnek. Egyik költő inkább T.-okat, másik egyéneket ád. Elevenebb az egyéni alakítás, de eszmeileg tartalmasabb a T.; legkonkrétebb az egyéni és tipikus vonásokból szervesen alkotott jellem. A komikum inkább keresi a T.-okat. Az állatmesékben T.-ok szerepelnek. - Tipikus valamely faj. v. nem jellemző vonásait élénken feltüntető alak. - Tipologia (typica theologia), a régebbi teologiában az a tudomány, mely az ó-testamentomban előfordult egyéneket, eseményeket, intézményeket és mondásokat ugy igyekezett feltüntetni, mint amelyek egyszersmind bizonyos új-testamentomi személyek, események s intézmények jelzői, előképe is voltak. Leghirnevesebb művelője volt a tipikának a XVII. sz. utóbbi felében élt hollandi református teologus Cocceus (l. o.), a jelen században Kurtz Henrik dorpati tanár (l. o.); a tipologia egyúttal a keresztény műrégészet tudományának egyik ága, mely a festészet és szobrászat ábrázolta tipusok fölismerésére tanít.
(ejtsd: -hoszki) Girolamo, olasz irodalomtörténetiró, szül. Bergamóban 1731 dec, 18-án, megh. birtokán Modena mellett 1794 jun. 3. Nevelkedett a monzai jezsuita iskolában, a papi pályára lépett és a retorika tanszékét foglalta el a milanói Brerán. Azután modenai III. Ferenc könyvtárnoka lett. Fő műve a hires Storia della letteratura italiana (13 köt., Modena 1772-81). A mű tudományos művelődés kezdeteitől 1700. terjed. Több művei közül kiemelendő még a Bibliotheca modenese (6 kötet, Modena 1781-86) és a Memoria storiche modenesi (4 köt., u. o. 1793, okmánygyüjteménnyel).
l. Trapezunt.
(franc.), fölékesítési zöngecsoport, mely arra szolgál, hogy két egymástól távol eső hangot sebesebb futammal egybekössön. Az ily futam mindig a fölvett hangnem skálájának a diatonikus vagy kromatikus zöngeegymásutánjából alakul. Továbbá hosszabb, szavalatszerü szóáradat; szindarabban hosszabb lélekzetü, szónoklathoz hasonló monolog.
(franc., ejtsd: tiralyőr), a rajvonalban harcoló egyes katona. Innen az elnevezések: csatártűz, csatárharc, csatárvonal, rajvonal. Lásd Csatározás.
(gör.) a. m. zsarnok.
város Sondrio (ettől 25 km.-nyire) olasz tartományban, az Adda bal partján, (1881) 5870 lak., selyem- és borkereskedéssel. 1 km.-nyire a Madonna di T. templom, látogatott búcsujáróhely. 1620. és még ezután is több ízben föllázadt a svájciak uralma ellen.
l. Fogolyháló.