(ásv., sphen), mésztitánszilikát, vagy másképen kifejezve: titánsavas és kovasavas mész (CaTiSiO5), többnyire kevés vastartalommal. Sárga, zöld vagy barna, ritkán vörös szinü, gyémánt-, üveg- vagy zsirfényü, többnyire átlátszatlan, ritkábban áttetsző. A szépen áttetszőket (majdnem átlátszókat) és sárgás-zöld szinüeket (különösen Salzburgból és Tirolból) drágakőnek is csiszolják. K. 5-5,5, fs. 3,40-3,56. Két egymástól ugy az előfordulási körülményre, összetételre, mint külső sajátságokra nézve jól megkülönböztethető változata van. Az egyik a szfen (sphen, igy nevezve, mert gyakran terem ékalaku kristályokban s görögül ék a. m. sphen), leginkább fennőtten, ritkábban bennőve található mint fiatalabb képződmény az Alpok kristályos paláinak s gránitjának hasadékaiban és rendesen világos, sárgás-zöldes szinü, áttetsző, majd átlátszó; a másik, a tulajdonképeni T. mindig tartalmaz több-kevesebb vasoxidot, sőt néha timföldet is, szine sötétbarna és leginkább mint alárendelt elegyrész szerepel földpátos szemcsés kőzetekben, különösen pedig azokban, melyekben amfibol van. Szép szfén-kristályok ismeretesek Svájcból, Tirolból, Salzburgból. Nálunk kevésbbé szépek Felső-Sebesről (Szeben) Szt.-Domokosról (Csík), Cód (Szeben). A mangántartalmu, pirosas szinü, táblás kristályu szfénnak a Pennini Alpokból (St.-Marcel) greenovit a neve; a vastartalmunak a Plauenscher Grundról (Szászország) grothit. A T. sokféleképen el szokott változni. Egyik zöldes-fehér, finoman szemcsés elváltozási terméke a leukoxén.
az ókori görgök mitologiájában előforduló isteni nemzetség, Uranos és Gaia gyermekei. Egyikök, Kronos, anyjának tanácsára apját Uranost letaszította trónjáról s megfosztotta férfiuságának jellemző testrészétől, mire Uranos szégyenében és bánatában átkot mondott lázadó gyermekeire, akik közül Hesiodos hat férfit és hat nőt névszerint felsorol. Amazok: Okeanos, Koios, Kreios, Japetos és Kronos; emezek: Theia, Rhen, Nethys, Phoibe, Mnemosyne és Themis. A Hesiodostól eltérő hagyomány szerint ide tartoznak még: Promethus, Atlas, Aigaion, sőt Helios, Selene és Hekate is. Uranosnak átka megfogant, mert Zeus, Kronosnak fia, hosszu és makacs küzdelem után (titanomachia), melyet az antik költők és utánuk a modern mitologiai kézikönyvek sűrün összezavarnak a gigantomachiával (l. Gigások), leverte a T.-at, akik közül egyesegyedül Okeanos állott Zeus pártjára. Zeus szövetségesei a hekatoncheirák és kiklopok voltak. A legyőzött T. büntetésül a Tartaroszba kerültek, ahol bilincsbe verve a hekatoncheirák őrizete alatt állottak, nehogy a Zeus által megállapított új olimpusi világrendet megzavarják. V. ö. Mayer, Die Giganten und Titanen in der antiken Sage u. Kunnst (Berlin 1887).
l. Titánok.
l. Titán.
(ásv.), l. Ilmenit.
Timothy, l. Holland (4).
nagyközség Bács-Bodrog vármegye titeli j.-ban, (1891) 4314 szerb, német és magyar lak; a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, kir. közjegyzőséggel, gőzhajóállomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; itt székel a tiszai és dunai töltésfentartási társulat. T. azelőtt a csajkások kerületének (l. o.) székhelye; igen régi hely, már az Árpádok korában szerepelt. Volt hires világi apátsága, melyet a Hunyadiak idejében megerősítettek; romjai ma i láthatók a T.-i fensíkon, a kálvária mellett. T. a Béga torkolatával szemben, a Tisza jobb partján fekszik; kevéssel lejebb a Tisza a Dunába ömlik. V. ö. Ivánfi Ede, T. mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár (Temesvár 1895); Thim J., T. történetéről (Bácska 1892. évf.); Érdujhelyi M., A titeli prepostságról (Bács-Bodrogmegyei Tört. Társulat Évkönyve 1896).
a Duna és Tisza összefolyásának szögletében elterülő lapos fensík, mely a 77 m.-nyi lapályból meredek párkánnyal hirtelen 120-129 m. magasságig emelkedik; teteje majdnem egészen sík, kisebb dombokkal és töbörökkel. Északi részén Thim egy földvárt fedezett fel. Az egész fensík 10 km. hosszu és 4-6 km. széles; tövében Titel, Lok, Vilova és Mosorin községek feküsznek.
alakult 1868. a Tisza és a Duna összefolyásánál levő, Csurogtól Újvidékig terjedő 57,443 magyar hold nagyságu árterület vizmentesítése céljából. Székhelye Titel. Védőtöltéseinek hossza a Tisza mentén 61,951, a Duna mentén 31,492, összesen 93,343 m. A belső vizek levezetésére 35,441 m. hosszu lecsapoló csatorna és egy gőzszivattyutelep szolgál, mely két darab, összesen 160 lóerejü gőzgéppel fölszerelt. 1895-ig befektetett építési tőkéje 2.298,328 frt 16 kr.
(ang., ejtsd: tájsz) a. m. tized, melyet Angolországban a papságnak fizettek a földbirtokosok terméséből. A jelen század folyamán az angol törvényhozás pénzváltságot állapított meg a termesztmények helyett, amely váltságdíj összege azonban a terményárak szerint változik.