(ol., ejtsd: tokkáta), az olasz toccare a. m. érinteni szóból formált s elnevezett műforma, mely főleg a mult században volt divatban, de még manapság is művelik a zeneirók. Leginkább az orgonahangszerre irták s későbben a zongorára s más billentyüs hangszerre is alkalmazták. Célja az volt, hogy általa az egész hangszerre kiterjedő zöngeképletekkel annak minden sajátságát feltüntessék; élénk lejtésü zenedarab, melyből fejlődött ki későbben a manapság is széltében divatozó cappriccio műforma s az étude-öknek mindenféle faja.
(olasz, ejtsd: tokkáto; franc. toquet), a trombitazenében a negyedik trombitaszólam, amely gyakran az üstdöb- és a púzon-szólamot is helyettesíti, amikor az alaphangot kell képviselnie.
(ejtsd: tocse, Toggia, Tosa), 80 km. hosszu folyó É.-Olaszországban; Tessin svájci kanton határán, a San-Giacomo-hágótól D-re ered, átfolyik a Formazza-völgyön, majd pedig 26 m. széles mederben hármas vizesést alkot, átfolyik az Antigorio-völgyön, jobbról fölveszi a Diveriát és több ágban belép a Val d'Ossolába. Domo d'Ossolánál, a Bogna torkolata alatt hajózhatóvá lesz, fölveszi az Antronát, Anzát és Stronát s végre Pallanzától ÉNy-ra mint rohamos folyásu viz a Lago Maggioréba torkollik.
(gör.-lat.), Haeckel szerint a szüléktől való keletkezés, szemben a szüléknélkülivel vagy ősnemzéssel, az archigoniával.
(ejtsd: tokvil) Elek Károly Henrik Clérel de, francia politikus és publicusta, született Verneuilben (Seine-et-Oise) 1805 jul. 29., megh. Cannesban 1859 ápr. 16. Jogi tanulmányainak befejezése után tanulmányi utat vett Olaszországban és azután vizsgálóbiró lett Versaillesban; 1831. megbizta a kormány, hogy az amerikai büntető eljárást tanulmányozza. A februári forradalom után a nemzetgyülésbe választották, ahol a monárkista párthoz csatlakozott; 1849-ben a külügyi tárcát vállalta el, és ebben az állásban nem merte Kossuth Lajos és az emigránsok ügyét felkarolni, a keleti kérdés ujabb kitörésétől tartván; de már ugyanaz évi okt. lemondott és az ellenzékhez csatlakozott. Az 1851 dec. 2-iki államcsiny alkalmából elfogták, de csakhamar szabadon bocsátották. Ezek után a magánéletbe vonult vissza. Fő műve: La démocratie en Amérique (2 köt., Páris 1835, magyarra ford. Fábián Gábor, Buda 1841-43), amelyet Montesquieu Esprit des lois címü művével hasonlítottak össze. Ezt a klasszikus munkát lefordították úgyszólván minden európai nyelvre és különösen Amerikában aratott sikert, de az angoloknál is tekintélyt vívott ki. E műben T. az igazi, ideális demokráciát vázolta, egyúttal azonban azokat a veszélyeket, melyeket a demokráciát az igazi egyenlőség hiánya következtében érhetik. Irta azonkivül: Histoire philosophique du regne de Louis XV (2 köt., Páris 1846, 2. kiadás 1847); Coup d'oeil sur le regne de Louis XIV (1850) és L'ancien régime et la révolution (1856), amely mű Taine későbbi munkáira volt hatással. Oeuvres completes megjelentek 9 kötetben (Páris 1860-66). V. ö. Jaques, Alexis de T. (Bécs 1876); T., Souvenirs d'Alexis de T. (Páris 1893); Eichthal, Alexis de T. et la démocratie libérale (Páris 1897); Trefort, Emlékbeszédek és tanulmányok (1881).
az ugyanily nevü departamento székhelye Lara venezuelai államban, 80 km.-nyire Barquisimetótól, a T. folyó jobb partján, 13,535 lak., juhtenyésztéssel; bőrcserzéssel, gyapjufonással; gyapju- és sókereskedéssel. 1545. alapították.
dravida néptörzs. A Nilgiriben, Dél-Indiában három hegyi nép maradt érintetlenül a hindu kulturától: a badagár (kivándorolt kanazerek), a kotár (kovácsnép) és a T. (pásztornép). A T. igazi tipusa a dravida fajnak. (Egy férfi szines képét l. az Ázsiai népfajok mellékletén). Szarvasmarha-(buffalo-)csordákat tartanak, amelyek közül egy fajta vallásos tisztelet tárgya náluk, amelynek fentartása és egyházias tisztelete egész gondolatkörüket betölti. Papjaik (Pál-ál a. m. tejes ember) ugyanazon tiszteletben részesülnek. A T.-k sokférjüek, több fivér vegy egy nőt feleségül. V. ö. Metz, The tribes inhabiting the Todas (London 1873).
két county az amerikai Egyesült Államokban és pedig Kentuckyben (910 km2 területtel, 16,815 lak., Elkton székhellyel) és Minnesotában (2590 km2 területtel, 12,190 lak., Long-Prairie székhellyel).
l. Pálmabor.
Willd. (növ.), az Osmundaceák harasztfája, 4 faja Ausztráliában és Afrika déli részén terem. A T. barbara Moore törzse 3 m., vastagsága 60 cm., levele mintegy 2 m. széles, csinos, kétszer szárnyalt. Új-Hollandiában, Új-Zélandon és Afrika déli részén terem, ritka üvegházi dísz.