város és püspöki székhely Perugia (ettől 38 km.-nyire olasz tartományban, a Naja és Tiber összefolyásánál, egy dombon, 3400 lakossal, etruszk és római régiségekkel, a többi közt egy bazilika romjai, a Palazzo Cicchitelliben egy fürdő maradványai, egy szinház, egy amfiteátrum és egy viztartó romjai, végül zámos etruszk sír. A székesegyházban Spagnától freskók láthatók; az 1604. befejezett Santa Maria dell Consolazione búcsujáró-templom egyike a renaissance kiválóbb alkotásainak. A gót ízlésü Palazzo Comunaléban egy kis képgyüjtemény, a többi közt Spagnának 1511-ből való Mária megkoronáztatását ábrázoló szép képe látható. Todi az etruszk Tuter és a római Tuder, egyike Olaszország legrégibb városainak.
(növ., Heleocharis R. Br.), l. Árvakáka.
orosz tábornok, l. Totleben.
város Lancaster (ettől 57 km.-nyire) angol grófságban, a Calder, a Rochdale-csatorna és vasút mellett, (1891) 23,860 lak., szövőiparral, vasolvasztókkal és gépgyártással; szép templommal és városházzal, festői környékkel.
l. Tivadar.
Ágost, német fizikus, szül. Brühlben 1836 szept. 7. Berlinben kémiát és fizikát tanult. Miután tanulmányait elvégezte, a kémia tanára lett a poppelsdorfi mezőgazdasági akadémián. De már 1864. a rigai műegyetemre hivták meg. Ezután figyelmét mindinkább a fizika felé fordította. 1868. a fizika tanára lett Grazban, honnét 1876. ugyanezen minőségben a drezdai műegyetemre ment. T. igen ügyes volt új megfigyelési módok feltalálásában, készülékek szerkesztésében. Ő tette a stroboszkópikus korongot a rezgések megfigyelésére alkalmassá. Szerkesztett egy kénesős légszivattyut minden csap nélkül. Holtzcal egyidejüleg szerkesztett egy elektromozó gépet, melyet Holtzé kezdetben ugyan kiszorított, később azonban általános elismerést aratott. Az elv, melyet alkalmazott, ugyanaz mint a Holtz-féle gépnél. Újabban azonban sok korong alkalmazása által igen nagy erőt kölcsönzött gépének. Nevezetesebb munkája: Optische Studien nach der Methode der Schlierenbeobachtung. Ezenkivül több értekezést irt a rezgések felbontásáról, valamint egy optikai rendszer alappontjairól stb. különösen a Poggendorf-féle Annalen-ba.
tó alján képződött gyepvasérc, vagyis limonit (l. o.).
(Dobos) Mihály, ref. püspök, szül. Székelyhidon 1624 szept. 29., megh. Gyulafejérváron 1684 okt. 23. Iskoláit Debrecenben végezte, honnan külföldre menvén, 1646 szept. 29. a franekeri egyetem hallgatója lett s Coccejus elnöklete alatt nemsokára disputációt tartott. 1647. az utrechti, 1648 szept. 29. a harderwijki s még ez évben a lejdai egyetemre iratkozott be, mely utóbbin 1649 jul. teologiai doktori oklevelet szerzett. Hazájába visszatérve, előbb nagyváradi, 1651 végétől pedig sárospataki tanár volt, mig 1653 végén vagy 1654 elején Bodrogkeresztúrra, 1656. Diószegre ment lelkésznek. 1658 ápr.-tól Szatmáron működött, végre 1664 tavaszán Apafi Mihály udvari papja s 1679 jun. erdélyi püspök lett. Irodalmi művei: De translatione imperii a graecis ad francos (Utrecht 1647); De actuali dei providetia (Lejda 1649); De perseverantia sanctorum (2 részben, Nagyvárad 1650-51); A szent zsoltárok resolutiója (név nélkül, Kolozsvár 1683). Szatmárnémeti Sámuel róla irt latin gyászbeszéde szintén megjelent. V. ö. Koncz József, T. erdélyi evang. ref. püspök élete (1893).
nagyközség Heves vármegye egri járásában, (1891) 1262 magyar lak.
l. Aqua tofana.