(növ.), Baumgarten igy nevezi a Camelinát (l. Inyorica), mert a táskagyümölcse fordított tojásalaku, továbbá a magva olyan sárga, mint a tojás széke. Olajnak termesztik, de nálunk a repce kelendőségre vergődni nem hagyja.
l. Oomantia.
a klasszikus építészeti stílusokban és származékaikban a nyomást, hordást kifejező, domboruan hajlított tagoknak (p. az echinusznak) jellemző festett vagy faragott díszítménye. Tojásalaku hüvelyes dudorodásokból áll, melyeket levélcsúcsok, nyilak stb. választanak el egymástól. Ábránk a klasszikus görög építészet T.-át mutatja be.
[ÁBRA] Görög tojássor.
(állat), l. Hártyás szárnyuak.
(állat, Acipenser L.), a zománcos halak alosztályának egyik neme a tokfélék családjából, megnyult, öt sor nagyobb pikkellyel födött testtel; megnyult, mozdulatlan orral; hátrahúzódott, kis, fogatlan szájjal; négy bajusszal. A fejet csontlemezek födik és egészen takarják. A kopoltyufödők fölött egy-egy fecskedő-nyilás van. Fajai: Közönséges T. (A. Sturio L.) 2-6 m. hosszuságra is megnő; orra mérsékelten nyult; bajuszai egyszerüek, egymás mellett állanak; oldalpikkelyei nagyok; hátpikelyei felül és hátul kisebbek. Háta barnás, hasa fehér. Az Atlanti-oceánt, Északi-, Keleti-, Földközi-tengert lakja. Ívás idején Mainzig, Mindenig, Csehországig és Galiciáig nyomul fel. Kaviárt és vizahólyagot szolgáltat. Kecsege (l. o.). Viza (l. o.). A. stellatus Pall. és A. Güldenstaedtii Brandt; mindkettő a Kaspi- és Fekete-tengerben és mellékvizeiben él. - T. (Toccus erythrorrhynchus), l. Szarvorru madarak.
tokgyümölcs v. toktermés (növ., Capsula), a virágzó növényeknek többé-kevésbbé gömbölyded száraz termése, belseje többnyire rekeszes és többmagu, s éréskor különböző módon szokott fölrepedni, hogy a magvakat kiszórhassa (l. Felső gyümölcs). - T.-ot az asztalos iparban l. Ablak.
nagyközség Zemplén vármegye T.-i j.-ban, a Bodrog és Tisza összefolyásához közel, (1891) 4815 magyar lak.; járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága, közjegyzősée, adóhivatala, sóhivatala, folyammérnöki hivatala, tanonciskolája és kosárfonó tanműhelye; továbbá vasút, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. T. a T.-i Nagyhegy tövében fekszik, mely a hozá csatlakozó Hegyaljával (l. o.) a világhirü T.-t bort (l. o.) termette. A szőllők elpusztulása óta T. tetemesen hanyatlott.
Története. T. Bél Mátyás szerint szláv telep volt a magyarok bejövetelekor. Nevét a sztokaj szótól nyerte, jelenti azt a helyet, ahol két folyó (itt a Bodrog a Tiszával) egyesül. Vára csakugyan a Tisza és Bodrog képezte félszigeten, melyet ma is Várnak neveznek, állott. Anonymus szerint T. várát (Himes-udvar) és vidékét Turzoll vezérnek adományozta Árpád (l. Tarcal). Bonfinius szerint T. vára 1074 körül tanuja volt a Salamon király és unokatestvérei (Géza, László, Lambert) között dúlt véres harcoknak. Fénykora a várnak 1514-gyel kezdődik, midőn a Dózsa vezérelte pórlázadás alkalmával 40,000 főnyi paraszt eredménytelenül ostromolta. Szapolyai János, a fölfegyverkezett nemzeti párt vezére, T. várában tartotta fő hadi szállását, mert T. volt a kapuja a Tiszántúlra és az Erdélybe vezető hadi útnak. A mohácsi vész után (1526 okt. 14.) a T.-i nemzetgyülésen választották Szapolyai Jánost királlyá és a szent koronát és a hozzátartozó királyi jelvényeket T. várában őriztette Szapolyai.
[ÁBRA] A tokaji vár 1668-ban.
A XVII. sz. harmadik tizedében ismét T. lett a szent korona mentsvára. 1627 máj. 19. Bethlen Gábor fejedele itt kötötte meg az országos békét, amit a T.-i várban élvezett felesége Brandenburgi Katalin is 1640. másodszor történt férjhezmeneteléig. 1646. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendeletére belga és velencei hadmérnökök megerősítették a várat. (Ábránk a várat ebből az időtájból mutatja). III. Ferdinánd alatt ismét német sereg foglalta el, mely ellen I. Rákóczi Ferenc sikertelenül küzdött (1670). Később (1683) Thököly Imre foglalta el s kevés megszakítással majdnem a század végéig, mig Petneházy kuruc tábornok a Lipót kezére nem játszotta, menedékhelye volt a magyarságnak. 1703-ban a II. Rákóczi Ferenc vezérelte szabadságharc kezdő évében Bercsényi Miklós kuruc hadvezér visszafoglalta és Rákóczi fejedelem T. várában bontotta ki a szabadság zászlaját, mely alá hamarosan 10-12,000 főnyi felkelő sereglett. Két év mulva bosszuból Lipót iránt, hogy ez Patak várát elpusztította, Rákóczi fejedelem leromboltatta a Lipóttól visszavett T.-i várat s hogy soha többé német ott úr ne lehessen, még a köveit is széjjelhányatta. Mint sztratégiai nevezetes pont T. legutóbb 1849 jan. 31. szerepelt Schlick ellen a Tiszántúl birtoklásáért vívott igen véres és nekünk győztes csatában.
hegység, l. Hegyalja.
Ez a világhirü kitünő ital a Tokaj-Hegyaljának nevezett, mintegy 6 négyzetmérföld területen, 32 község határában, Legyes-Bénye, Szántó, Szőllőske és Toronya határhelységek között terem. Talaja igen változatos, legjobb a nyiroknak nevezett trachitos-riolitos kőzetmáladék, azután a sárgaföldnek nevezett lősz s legsilányabb a kőpor, mely sovány trachittörmelékből áll. Legnevezetesebb szőllőfajtája a furmint, azután a hárslevelü, balafánt és gohér. A szőllőterület 1872. még 13,464 holdra rúgott, de a filloxera, melynek jelenléte itt 1886. állapíttatott meg, 1894-ig a szőllőterület 87%-ját tönkretette. A felújítás a legújabb időben örvendetesen halad s főleg a Riparia portalis alanyon igen szép sikerrel biztat. Általánosan a rövidcsapos metszés van elfogadva. Leghiresebb Tokajnak az aszubora, melyről először az 1655-iki LXXIX. t.-c. tesz említést, ez azonban csak jó években terem, midőn a túlérett szőllőt a szüretig (okt. vége) nemcsak megszikkad, mint a mazsolaszőllő, de a nemes rothadáson is keresztülmegy. Készítését l. Aszubor, Szomorodni bor, Máslás.
(ásv.) a. m. obszidián (l. o.).