Tonna

súlymérték = 1000 kg.; ugyanennyi mint hajómérték, hajó-T. nálunk, Franciaországban, Németországban; Angliában 20 mázsa (ewts) 112 fontjával = 2240 avoirdupoids = 1016 kg. Még nagy hordókra is használják a T. nevet. L. még Hajómérés.

Tonnage

(franc., ejtsd: tonázs) a. m. hajórakomány.

Tonnakilométer

a szállított tonnáknak a szállítási távolság kilométereivel való szorzatából képezzük. Tekintettel arra, hogy igen nagy számokat nyerünk, az ezer elegy-T.-t vesszük egységnek. A szerint pedig, amint az elegysúly (l. o.) T.-ét, avagy a haszonteher (l. o.) T.-ét képezzük, ezer elegy-T. v. áru-ezer T.-t számítunk. L. Haszonkilométer és Haszonvonatkilométer.

Tonnay-Charente

(ejtsd: tonne sarant), város Charente-Inférieure francai départementban, 5 km.-nyire Rocheforttól, a Charente jobb partján, vasút mellett, (1891) 4249 lak., hajóépítéssel, faiskolával; folyami kikötővel, amelybe 2500 t. tartalmu hajók is feljöhetnek; szesz- és sókereskedéssel.

Tonneau

(franc., ejtsd: tonó), a métermértékrendszerben 1000 kg., azelőtt mint ürmérték = 42 párisi köbláb = 1,44 m3, mint gabonamérték = 15 hl., bornál 18 láda 25 üvegjével.

Tonneins

(ejtsd: tonen), város és protestáns konzisztorium székhelye Lot-et-Garonne francia départementban, 17 km.-nyire Marmandetól, a Garonne jobb partján, vasút mellett, (1891) 7090 lak., dohány-, kötélgyártással, mértékkészítéssel és nagy szeszfinomítókkal; élénk gyümölcskereskedéssel. V. ö. Lagarde, Notice hist. sur la ville de T. (1884).

Tonnerre

az ugyanily nevü járás székhelye Yonne francia départementban, 30 km.-nyire Auxerretől, az Armançon bal partján, vasút mellett, (1891) 4735 lak., kőbányával és kitünő bortermeléssel; 1293. alapított kórházzal, amelyben az alapítónőnek, Burgundi Margitnk síremléke, Louvois mauzoleuma és igen szép kis kápolna látható; XVI. sz.-beli templommal, amelyet gyönyörü homlokzat díszít. T., az antik Tornodorum, a középkorban jelentékeny grófságnak volt fő helye. V. ö. Luyt, Description de l'ancienne et nouvelle ville de T. (1857).

Tó növényzete

vagy a viztükör növényzete (plantae lacustres), általában olyan növényszövetkezet, melynek a testét gyengébb, hamar rothadó szövetek alkotják, amely tehát szivósabb v. keményebb rost hiján tőzeget nem alkot. A vizi növények (l. o.) úszóformációja a tóban a legfeltünőbb. Különben a tó nyilt viztükrén nem sok a növény, a Balatonban csak két hinár (l. o.) uralkodik. A lemerült T. kevésbbé feltünő. Hazánkban a T.-nek három kiválóbb tagja van: 1. A tündérrózsa-alakzat széles úszó, fénylő leveleivel (tündérrózsa, habrózsa, Potamogeton natans, rucaöröm, sulyom, békatalaj, békalencse, sárga tündérvirág stb.). 2. A hinár-alakzat, vékony, nyujtható szárán gyakran keskeny v. vékony sallangu levelekkel, mint a vizbe merült növényzet tagja. Helyenként olyan sűrü lesz, hogy a viz folyását lassítja s a hajó-közlekedést is gátolja (borz-, tündér-, csillag-, átokhinár, süllőfű stb., l. Hinár). 3. A kolokán vagy vizi áloé alakzata rózsásan csoportosuló, merev, fürészes és szúrós levelekkel, hazánkban mostanában nagyon megfogyott. V. ö. Földrajzi Közlemények, 1885. évf., 277. old.

Tonsilla

l. Mandola; betegsége (tonsillitis), l. Garatbetegségek.

Tonsillotomia

(gör.-lat.), az a sebészeti operáció, mellyel a megnagyobbodott mandolákat (l. o.) eltávolítják. Az operációnál külön ezen célra szerkesztett eszközt (tonsillotom) használnak, mely a mandolát felspékeli, előhúzza fészkéből s egy előrenyomó sarlóalaku késsel lemetszi. A T. magában ártalmatlan és fájdalmatlan operáció és kisebb gyermekek is könnyen kiállják azt mindkét oldalon egy ülésben. Nem szabad azonban T.-t végeznünk akkor, ha a mandola heveny gyuladásban van, mert akkor könnyen nagy vérzés áll elő, melyet mélyen benn a garatban igen nehéz csillapítani.


Kezdőlap

˙