(ejtsd. topike), Kansas É.-amerikai állam és Shawnee county fővárosa, vasúti gócpont, a Kansas-river mellett, (1890) 31,007 lak., vasöntéssel, gépgyártással, vasúti műhelyekkel, őrlőmalmokkal, cukorfinomítókkal. A kies fekvésü város szebb nyilvános épületei: az állami kapitolium, a postaépület, a Grace Church székesegyház és a Washburn college.
Zakariás, finnországi svéd költő és iró, szül. Kuddnäsben (Új-Karlebyy mellett) 1818 jan. 14-én. Egyetemi tanulmányait Helsingforsban végezte s utána csakhamar mint publicista tünt fel. Hosszu időn át (1842-60) egy helsingforsi finn-barát svéd napilap szerkesztője volt. E közben (1854) a finn történelem rendkivüli tanára lett a helsingforsi egyetemen, kilenc évvel később u. o. a finn, orosz és az u. n. északi országok történetének rendes tanára (1863-tól), mely tisztét 15 éven át nagy elismeréssel viselte. A 40-es években alakult finn képzőművészeti társulat felvirágoztatásában mint titkárnak nagy része volt. Mint költő rendkivül hazafias iránya és költészetének nemes hangja által Finnország legnépszerübb emberei közé tartozik. Főleg a lira terén alkot nagy sikerrel; ide vágó műveit általában a finom érzések művészi kifejezése jellemzi. Fő műve a Ljungblommor (Pusztai virágok) c. kötet (3 rész, 1845-50), mely már több kiadásban forog közkézen, az első Helsingforsban, további négy kiadás Stockholmban jelent meg. Husz évvel később adta ki Nya Blad (Új lapok) c. új kötetét. A szinműirásban is kisérletet tett, s e részben Regina v. Emmeritz c. tragédiája figyelemre méltó. Elbeszéléseivel szintén nagy tetszést vívott ki; ezek közt nevezetes az Egy sebész elbeszélései címü kötet, mely Finnország történelméből meríti tárgyát, a Gusztáv Adolf és III. Gusztáv uralkodása közé eső időszakból. Meséi és olvasókönyvei új meg új kiadásban, svéd és finn nyelven, országszerte el vannak terjedve.
Konstantinápoly külvárosa, Galata, Pera és Fündüklü közt, amfiteátrumszerüen nagyobbára fából épített házakkal. A tengerhez vezető szűk utca, a Jenicsarsi két részre osztja. A tenger közelében a tüzérarzenál (ágyuöntővel) mellett emelkedik az 1865-66. épített kormányzói épület (Medslisz). Ezen modern épületek között emelkedik a Mahmudije-(Nuszretije-)mecset két magas minaretjével; mellette szabad tér áll óratoronnyal és egy császári kioszkkal, nyugatra tőle pedig a nagy tüzérkaszárnya. Az arzenál mellett van Kilids Ali pasa mecsetje, Szinan hires török építőmesterének műve.
(gör.), a görög és római dialektikában és retorikában az a tan, mely az anyaggyüjtéssel, az érvek forrásaival foglalkozik.
(gör.) a. m. helyi, ellentétben az általánossal; topologia, helyismeret.
(növ.), a csicsóka gumójának neve.
(ejtsd: topinár) Pál, francia antropologus, szül. l'Isle-Adamban (Seine-et-Oise) 1830 nov. 4. Tiz évet töltött az Északamerikai Egyesült-Államokban és azután Párisban az orvosi tudományt tanulmányozta. 1869. mint orvos kezdte működését Párisban. 1871. az orvosi gyakorlattal félbehagyott és Broca Pál vezetése alatt az antropologiát tanulmányozta. 1872. az embertani társaság gyüjteményeinek őre lett, azután az École des hautes études antropologiai intézetének igazgatója lett. 1876. tanárrá nevezték ki és 1880. Broca halála után az antropologiai társaság főtitkára és egyúttal a Revue d'anthropologie igazgatója. Mint ezen szakmának kiküldöttje az 1889-iki világkiállításon ugyanaz évi okt. a becsületrend tisztje lett. T. a m. tud. akadémia tagja. Nevezetesebb munkái: Aperçu sur la chirurgie anglaise 81860); De l'Ataxie locomotrice progressive (1865); Étude sur les races indigenes de l'Australie (1872); l'Anthropologie (1876); Étude sur la taille considerée suivant l'âge, le sexe l'individu, les millieux et les races (1865); Des anomalies de nombre de la colonne vertébrale chez l'homme (1877); Élément d'anthropologie générale (1885). Magyarul megjelent: Az antropologia kézi könyve, ford. Pethő Gyula és Török Aurél (Budapest 1881).
(török) a. m. ágyukapu; de Törökországban az a középület, melyben a tüzérség parancsnoksága székel. Régebben egy nagyobb szabásu palotának volt a neve, a mai Top-háne helyén.
kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, (1891) 1581 oláh lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében egy régi római vizvezetékből megmaradt 11 boltív látható.
1. Királybánya-T. (l. o.). - 2. Oláh-T., nagyközség Maros-Torda vármegye régeni felső j.-ban, (1891) 4929 oláh és magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Meleg, földes savanyuvizforrásai ivásra és fürdésre használtatnak, fürdője kezdetleges. T. a tutajozás központja, a fát a Kelemenhavasról úsztatják le ide a Maroson.