község, l. Varasd-Teplic.
(gör.), a földrajzi tudomány egy ága, mely a földfelület vizi, hegyi, kulturviszonyaival foglalkozik, különös tekintettel az egyes városokra, lakóhelyekre, azok összeköttetési vonalaira, közlekedési eszközeire stb. Mindezen viszonyokat T.-i rajz vagy térkép útján vizszintes vetületben, alaprajzban tünteti fel. Célja tehát ezen térképeknek nem annyira az, hogy pontos méreteket adjon, hanem hogy a valamely vidékre jellemző helyszini viszonyokat lehetőleg hűen ábrázolja (l. Felvétel). Különösen hadászati szempontból igen fontosak, mit már I. Napoleon is felismerve, az u. n. topografikus bureau-kat állította fel. L. még Földtani térképek.
mocsaras lapály Beociában (az északkeleti oldalán régente fennállott Kopae várostól Kopaisznak is nevezik). A Kefizosz és több kisebb patak ömlött beléje s körülbelül 20 földalatti természetes csatorna vezette le vizét (tökéletlenül) a hegyek belsején át az eubeai tengerbe. 1883 óta előbb egy francia, majd egy angol társaság foglalkozott a lapály kiszárításával, amidőn is a vizeket alagcsöveken át a Likeri tóba, innen a Paralimni tóba, innen pedig a tengerbe vezették. 1887 óta a T., egyes mocsarakat kivéve, száraz s 250 km2 termékeny földet nyertek ily módon. V. ö. Petermanns Mittheilungen (Gotha 1889); Curtius, Die Deichbauten der Minyer (a berlini akadémia Sitzungsberichtjeiben, 1892).
község Belovár-Kőrös vármegye belovári j.-ban, (1891) 1379 horvát-szerb lak.
(Nagy-), kisközség Temes vármegye rékási j.-ban, (1891) 1358 oláh lak., fürészmalommal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
1. nagyközség Bács-Bodrog vármegye T.-i j.-ban, (1891) 1864 házzal és 10,816 lak. (közte 10,588 magyar), a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, a szegény iskolanővérek zárdájával, Zichy gróf-féle kastéllyal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. a mult században települt s akkor a Kray báró-család birtoka volt. Határában van Emuzsics (eredetileg Himesegyháza) puszta. - 2. T., kisközség Torontál vármegye nagykikindai j.-ban, (1891) 1368 magyar és német lak.
(növ.), ültetett nyárfáknak a szlávból eredő neve.
kisközség Somogy vármegye kaposvári j.-ban, (1891) 2097 magyar lak., az Isteni szeretetről c. nővérek intézetével, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. a Festetics gróf-féle uradalom főhelye.
(Toportz), kisközség Szepes vármegye késmárki j.-ban, (1891) 970 német és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt jó tehénsajtot termelnek.
(Tschappertesch), nagyközség Szeben vármegye szerdahelyi j.-ban, (1891) 1530 lak.