Ponikvarihoz tartozó fürdő Zágráb vármegye vrginmosti j.-ban, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A szűk Attila-völgyben fekszik a szép parkokkal körülvett fürdő, kitünő tiszta hévforrásokkal, melyeknek főfoka 50-57,5 C°. E források számos tükörfürdőt, iszapfürdőt és a fürdőházat látják el vizzel és az osztrák-magyar monárkiában a legmelegebb ilynemü források. A jól berendezett fürdő a horvát kincstár tulajdona. Hévvizeit már a rómaiak ismerték és használták és idejükből számos régiség maradt fenn. II. Endre gyakran tartózkodott itt és a XII. sz. elején kolostort és szép templomot épített, melyet 1211. a cisztercita-rendnek adott át; ez a XV. sz. végéig birta, amig a törökök betörései elől Krajnába nem menekült. Ferdinánd király 1557. az akkori zágrábi püspöknek adományozta az apátságot. A templom csúcsíves romjai ma is látszanak.
(ang., ejtsd: top vét), az a legmagasabb súly, melyet a ló valamely versenyben nyergébe kapott. Átvitt értelemben magát a lovat is, mely társai között a legnagyobb terhet kapta, T.-nek nevezik. A T. ellentéte bottom weight, a legkisebb súly.
temetés utáni vagy a halott emlékére halála napján évenkint megújított lakoma, mely a holtak tiszteletének (l. o.) egyik legősibb nyilvánulása s a régibb temetkezési áldozatok (utóbb csak a szó későbbi értelmében való áldomások) maradványa. A legtöbb nép szokásainak egyik jellemző tartozéka s az emberi élet ciklikus jelenségeinek sorához fűződő hagyományos gyakorlatok egyik nevezetes fejezete a néprajzi feljegyzések között. Kiválóan ki volt fejlődve nálunk is a régibb időkben, mint az amgán- és családéleti régiségeink és emlékeink elég szines tanuvallomásokkal bizonyítják. A magyar nép egyes vidéken különben még ma is sokat ád a tor lehetőleg nagy vendégeskedéssel való megülésére, mely a «tisztességes» temetés egyik lényeges része. Tréfás paródiája e gyászlakomának, a halotti tornak, az u. n. disznótor, vagyis a tél elején szokásos sertésöléssel járó lakoma és vendégség, melynek épp ugy megvannak a maga hagyományos eledelei és szokásai, mint a komoly tornak.
(thorax), a rovarok testének második fő része, amelyen vannak elhelyezve a helyváltoztatási szervek. Három gyűrüből áll: előtor (prothorax), melyen van az első pár láb; a középtor (mesothorax), melyen található a második pár láb és az első pár szárny; utótor (metathorax), amelyhez fűződik a harmadik pár láb és a második pár szárny. L. Bogarak, Rovarok és Pillangók.
(héb.) a. m. tanítás, tan, szorosabb értelemben Mózes tana, az ószövetség első részének (Mózes 5 könyvének) befogadott elnevezése. T.-nak (vagy széfer-T.-nak, a T. könyvének) szokták nevezni Mózes 5 könyve hártyára irt azon példányait, melyekből a zsinagógai isteni tisztelet alatt nyilvános felolvasást tartanak.
(héb.: Kriáth-hátóra), Mózes 5 könyvének nyilvános felolvasása a zsidó isteni tisztelet alatt. Minden szombaton rendesen egy-egy heti szakaszt (szidra, l. o.), az ünnepeken külön ez alkalomra kiszemelt fejezeteket olvasnak. A heti szakasz vagy fejezet minden egyes (szombaton hét) részénél (párára) más-más községi tag., a legtöbb községben zsinagógai (héber) nevén hivatik a tórához, ki régente maga olvasta fel a maga részét. Jelenleg a kánor végzi a felolvasást, mig a tórához hivott csak áldást monda a felolvasás előtt és után, azután pedig adományt szokott teljesíteni jótékony célokra.
1. Kis-T., nagyközség Torontál vármegye nagybecskereki j.-ban, (1891) 2963 oláh lak., - 2. Nagy-T., nagyközség u. o., (1891) 3595 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Klein-Turwal), nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alsó j.-ban, (1891) 1446 német és magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. mellett csinos hegyvidék terül el (Szarvashegy, Iharos), melyet a fővárosi kirándulók gyakran keresnek fel; az egyik hegyen van a Sándor grófok kupolás mauzoleuma és alatta a Metternich herceg-féle vadászkastély. T.-ot már Béla király névtelen jegyzője említi.
(rézcsillám, rézuranit, uráncsillám), viztartalmu rézuránfoszfát (Cu(UO2)2P2O8 + 8H2O), négyzetes rendszerbeli, gyöngyfényü, a véglap szerint jól hasadó, zöld szinü táblás kristályokban. Előfordul Szászországban (Schneeberg, Johanngeorgenstadt), Csehországban (Joachimsthal), Cornwallban.
község Varasd vármegye ludbregi járásában, (1891) 1022 horvát lak.