gomolyfelhő, mely zivataros felhővé lesz. L. Felhő.
nagyközség Szabolcs vármegye tiszai járásában, (1891) 1814 magyar lakossal, szeszgyárral.
l. Szélmalom.
az ugyanily nevü járás székhelye Zamora (ettől 30 km.-nyire) spanyol tartományban, a Duero jobb partján, vasút mellett, 7755 lak., bortermeléssel, gyapjuszövéssel és fonással, bőrgyártással, bor- és gabonakereskedéssel; az Alba hercegek egykori palotájával. 1476. a kasztiliaiak itt a portugálokat legyőzték.
kisközség Torda Aranyos vármegye T.-i járásában, (1891) 1406 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A csinos község, melynek lakói korábban vasbányászatot űztek, szép fekvésénél fogva (a Székelykő [l. o.] tövében) gyakran felkeresett hely. Lakói német eredetüek, de teljesen elmagyarosodottak és öltözetük szépségéről messze földön hiresek (l. Magyar viselet). V. ö. Orbán Balázs, T. és völgyének ismertetése (Pest 1871); Jankó J., Torda, Aranyosszék, T. magyar (székely) népe (Budapest 1893); Téglás G., T. és vidéke (Magyar Kárpát-egyesület IX. évk. 1882).
kisközség Torda-Aranyos vármegye torockói járásában, (1891) 943 magyar lak., Ferenc-rendi szerzetházzal. Közelében Torockó vár romjai vannak egy magas hegyen. 1897. emléktáblával jelölték meg Brassai szülőházát.
(olasz) a. m. farnesei bika, l. Dirke.
a Máramarosi havasok egyik jelentékeny csúcsa Borsától É-ra; 1939 m. magas.
(faux, fauces), a garat (pharynx) azon része, amely a T.-szoros (isthmus faucium) útján van a szájürrel egybekötve, vagyis az inyvitorlák után következő garatüri rész. L. Garat. - T. a botanikában, l. Ajak. - T. az építészetben, a lapos mennyezetet s a függőleges falsíkokat összekötő enyhe görbületü sík, melyet néha párkányzattal díszítenek. L. Torokpárkány.
l. Balázsolás.