l. Angina, Garatbetegségek, Croup és Difteria.
(növ., boltpikkely, torokpikkely, fornix), a forrtszirmu növények szirma torkában (Gentiana, Menyanthes), vagy a külön szirmok lemeze és nyaka között a belszinen pikkelyforma vagy másféle függelék s belőle kis koronaalak (coronula) vagy más dísze támad a virágnak. Morfologiailag liguláris képlet. L. Ligula.
fedélszerkezetekben az a vizszintes gerenda, mely egy szarufapárban a két szarufát összefogja és azokat megtámasztván, a behajlás ellen védi. Alkalmazása a fedélszékeknek egész külön nemét, a T.-s fedélszerkezeteket alkotja. L. Fedélszerkezet.
népies neve a torok gyuladásos megbetegedéseinek, ha erősebb duzzadással s nyelési nehézségekkel kapcsolatosak. Embereken főképen a gyermekek difteriáját, állatokon a lépfenés, a difteriás, a sertésvészes torokgyuladást értik alatta. L. Angina, Croup és Difteria.
torokfű (növ.) a. m. Scrofularia (l. o.), de a gyékfűre (l. o.) is vonatkozik.
l. Gégehang és Hangok.
l. Garatbetegségek.
igy nevezik az állat fejének hátsó részén az állkapocs két ága között elterülő mélyedést, mely a lovon mindig megdagad, ha hurutos v. ragadós, a nyálkahártyán is mutatkozó betegsége van s e tünet gyakran figyelmeztet, hogy az orrüreget megnézzük, nem taknyos-e a ló.
(állat, Laemodipoda), a bolharákok rendjének egyik alrendje, melynek fajainál a fej és a tor első szelvénye összenőtt, minek következtében a mell első lábpárja a torokra húzódott; a rágók vagy tapogatósak vagy ezek nélküliek; a két állkapocspár kétízü; az állkapcsi lábak négyosztatu alsó ajakká módosultak s ez hosszu tapogatót visel; a lábak kapcsoló horogban végződnek, a harmadik és negyedik lábpár egészen hiányzik, a potroh csenevész. Ide két család tartozik, nevezetesen a Caprellidae és Cyamidae család, melyeknek fajai mindannyian tengeriek; valamennyien apró állatokkal táplálkoznak.
(franc. colletin, hausse-col, ang. neck-collar, ném. Halsberge-Kragen), a vértezetnek egy része, mely a nyakat födte. A felső részt franciául gorgerin-nek, németül Kehlstück-nek nevezték. A T.-t azon időtől kezdve viselték, mikor a burgundi sisakot használták s a zárt sisak alatt is viselték (l. az ábrát). L. még Körgallér.
Torokpárkány
olyan párkány, melynek fő alkotó része egy nagy homoru hajlás. Szobák belsejében a mennyezetet szokás T.-nyal a falsíkokkal összekötni.