akkor jön létre, ha a tető gerince nem párhuzamos az ereszvonallal. Mivel a kettő között fektetett sík nem egyenes, hanem torzított síkot képez és ennek folytán minden egyes szarut másként kellene szabni és a síknak befödése sem lenne tökéltes: az épületszerkesztéseknél a T.-et el kell kerülni. Ez legtöbbnyire egy felső, terraszszerü lapos fedél alkalmazásával történik.
karikatura (az olasz ciricare a. m. túlozni szóból), a művészi ábrázolás ama faja, mely alakjait félreismerhetetlenül jellemzően, egyes karakterisztikus vonásaikban azonban túlozva ábrázolja, félszeg oldalukról mutatván be azokat. Tárgyai szerint a T-nek két nemét különböztetjük meg a szerint, amint képzelt alakokon általánosságban karakterizálja az emberiség erkölcsi és társadalmi tévedéseit, mint azt Hogarth tette a pazarlás, a divatos házasság, játékszenvedély stb.-vel; vagy pedig egyes élő személyeket tesz nevetség tárgyává, mint azt a politikai T.-rajzolók teszik. Az olasz renaissance mesterei közül Leonardo foglalkozott szeretettel T.-rajzolással; torzvonásokkal jellemzett tanulmányfejeit Európa különböző képtáraink rajzgyüjteményeiben őrzik. A francia Callott is razolt T.-eket; az első specialista e téren azonban az angol Hogarth. Ugyancsak Anglia lett a mult század közepén a politikai T. szülőhelye, amely innen terjedt el európaszerte s amelynek ma is hatalmas a szerepe a politikai párttusákban. A legkiválóbb angol politikai T.-rajzoló Cruikshank, aki a Punchben tette közzé rajzait. Franciaországban a nagy forradalom idejében és a juliusi forradalom után virágzott föl a T.-rajzolás; kiválóbb művelői voltak: Gavarni, Grandville, Daumier, később Cham és Grévin. Az első német T.-ek a bécsi kongresszus idejéből gyönge francia utánzatok. A T.-rajzolás Németországban csak századunk közepén lendült föl; a politikai T.-rajzolók közül Banii, Schrödter, a berlini Kladeradatsch munkatársai, a világ félszegségeivel általánosságban foglalkozó T.-rajzolók közül Hermann, Dycks, König, Löffler, újabban Harburger, Oberländer, Meggendorfer s főkép W. Busch tüntek fel, az utóbbiak többnyire a Münchener Fliegende Blätter hasábjain. Magyarországon a T.-nek első kiváló mestere Jankó János volt, nagy reményekre jogosított korán elhunyt ilyen nevü fia is. Jelenleg is működő T.-rajzolóink: Homicskó, Faragó, Linek, Jeney, Lakos, Jantyik, Garay.
l. Plagioszkóp.
l. Négyszög.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye kulai j.-ban, (1891) 3547 német lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
v. csima (növ.), megvastagodott tengelye valamely növényrésznek, p. a káposztafej T.-ja, a buzogányvirágzat vagy T.-virágzat belső puha része. A kukoricacső T.-ja végre a csutka lesz.
(növ.), l. Karláb.
(növ., spadix), vastagtengelyü eltérése a füzérvirágzatnak, p. az ananászé.
(Novo-T. vagy Novotorzsk), az ugyanily nevü járás székhelye Tver (ettől 62 km.-nyire) orosz kományzóságban, a Tverca mindkét partján, vasút mellett, (1893) 14,817 lak., élénk forgalmu folyami kikötővel; bőr-, szesz-, malátagyártással és malmokkal; különösen pedig hiresek a bőrtárgyak, amelyeket T.-ban készítenek. A széles utcákból álló, túlnyomó részben faházakból épült város egykori erődítményeinek helyén most árnyékos fasorok vannak. Az egykor gazdag várost több ízben rombolták le ellenségei, mig 1477. moszkvai birtok lett.
vagy szörnyszülött (monstrum). A teratologiában (l. o.) a felsőbb rangu emlősök és az ember fejlődésének kórtanát a legbehatóbban tanulmányozták s igy a torzképződés produktumai, a T.-ek a magasabb rangu emlősöknél és az embernél legjobban ismertek. Emlősöknél a csírán (l. o.) a tulajdonképeni magzat s az azt környező magzatburkok és a tápláló készülék különböztethetők meg. A tápláló szerv (placent, méhlepény) ismét embriói és anyai részből áll. Mivel ezek külön-külön betegedhetnek meg s torzképződéshez vezethetnek, azért a T.-ek feloszthatók: 1. olyanokra, melyek az embrio fejlődési rendellenességei folytán, 2. olyanokra, melyet a magzatburok és a foetalis tápláló készülék és 3. olyanokra, melyek a placenta anyai részének megbetegedése folytán származnak. Az embrio torzképződései egyesek v. többesek, azaz olyanok, melyek két vagy több egyénen találhatók, és olyanok, melyek egyetlen egyénen találhatók, és olyanok, melyek két vagy több egyén egyesülése folytán származtak. Az egyes torzképződések feloszthatók: a) Monstra per defectum, melyek az egyes testrészek teljes v. hiányos kifejlődése folytán származnak. Igy hiányozhatik vagy hiányosan fejlett a sziv (akardiakusz); csökevényes a koponya és agy (akrania, hemikránia, exeukefália, mikrokefália), hiányozhatik az egyik szem s a meglevő az orrgyök táján feküdhet (kiklopia), hiányozhatnak v. csökevényesek a végtagok (amelusz, abrachiusz, apusz, monopusz). b) Monstra per excessum, melyeknél egyes részek szám szerint vagy nagyságban szaporodnak. Igy több emlőt (polimasztia), több ujjat (polidaktilia), tobb fogat, csigolyát találhatunk. c) Monstra per fabricam alienam, ha a belső szervek helyzetváltozást szenvednek; ide tartozik a situs transversus (l. Dextrocardia). d) Hermafroditaság (l. o.). A kettős és többes T.-eknél (monstra duplicia) az egész törzs vagy annak részei kettős vagy többes számban vannak jelen. Annyi bizonyos, hogy kettős T.-ek egyetlen egy petéből, egyetlen egy csirahólyagon fejlődhetnek; a fejlődés módját különbözőképen magyarázzák. A legtöbb kettős T. nem életképes; rendesen a nem csekély veszéllyel járó szülés alatt elhalnak s csak ritkábban maradnak életben, mint p. a sziámi ikrek (l. o.). A magzatburkokból és a méhlepényből kifejlődő torzképződések rövid idővel a megtermékenyítés után fejlődnek. A torzképződés okai gyanánt első sorban a bizonyos fokig már kifejlett embriót érő megbetegedések, vagyis a fötális megbetegedések említendők, melyek a már kifejlett ember megbetegedéseivel azonosak. A nagyobb alaki eltéréseket mutató torzképződés azonban a fejlődés kezdeti stádiumában, vagyis az első három hónapban levő magzatok megbetegedésére vezetendő vissza, a külső avagy mekanikai okok (rázódás, zúzódás, nyomás, szűk magzatburok) s belső okok (minő az öröklékenység) folytán származik. Az atavizmus (l. o.) alig szerepel a torzképződés oka gyanánt.
A nőtől született, de emberi alakkal nem biró szörny a római jog szerint nem jogképes, ellentétben a portentummal vagy ostentummal, melynek egyik-másik tagja hibás, de emberi alakkal birván, jogképes. Paulus (fr. 14. D. 1. 5.) T.-eknek nevezi azokat: qui contra formam humani generis converso more procreantur.