(ejtsd: turkoen), gyárváros Nord francia départementban, 11 km.-nyire Lilletől, termékeny vidéken, vasút mellett, (1896) 73,353 lak., virágzó iparral, amelynek fő ágai a szövő- és fonó-, különösen a gyapjuipar, amely 16,000 munkásnál többet foglalkoztat; élénk gyapjukereskedéssel; építőmesteri, rajz- és zeneiskolával, nyilvános könyvtárral és egy kis muzeummal. Régibb épületei közül a legjelentékenyebb a szt. Kristófról elnevezett templom; az újkoriak közül pedig a városháza renaissance-ízlésben. Egy piramis hirdeti emlékét ama győzelemnek, amelyet 1794 máj. 18. Moreau és Souham itt kivívtak a szövetségeseken. V. ö. Roussel-Defontaine, Histoire de T. (Lille 1855).
latin növénynév után Tournefort (l. o.) nevének rövidítése.
(ejtsd: turnasón) Félix, tulajdonkép Nadar, francia iró, rajzoló és léghajós, szül. Párisban 1820 ápr. 5. A Charivari és a Journal pour rire munkatársa; 1849. a Revue comique c. közlönyt alapította. Munkái: La robe de Déjanire (1862); Quant j'étais étudiant (1856); Le miroir aux alouettes (1859); Histoire buissonniere (1877); Sous l'incendie (1882); Le monde au l'on patauge (1883); A terre et en l'air; Mémoires du géant (1864) és Le droit au vol (1865).
(ejtsd: turné), flamandul Doornik, az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Hainaut belga tartományban, 49 km.-nyire Monstól, a Schelde mindkét partján, vasutak mellett, (1895) 35,761 lak., jelentékeny és rég idők óta fennálló szőnyegszövéssel, posztó- és pamutszövéssel, kalap-, csipke- és szalagkészítéssel, vászonfehérítéssel, gyetya-, csokoládé-, faience-, bőr- és szeszgyártással; különböző iskolákkal, képtárral, nyilvános könyvtárral (több mint 30,000 kötet), természetrajzi muzeummal. Számos temploma (St. Quentin, St. Brice, St. Jacques stb.) között legkiválóbb a Notre-Dame román székesegyház, egyike Belgium legszebb templomainak, a XII. és XIII. sz.-ból, 4 szép toronnyal, érdekes üvegfestményekkel, szt. Eleutherius vadászatát ábrázoló hires képpel és egyéb művészeti tárgyakkal. Dumortier természettudós szobra is diszíti a várost. T. (Turnacum), már a rómaiak idejében jeletnékenyebb város, az V. sz.-ban a merovingi királyok székhelye volt. Kopasz Károly a várost és vidékét Tournaisist 867. flandriai Balduinnak adta hűbérül. 881. a várost a normannok dúlták fel. Szép Fülöp falakkal és árkokkal vétette körül. Az angolok 1513. hatalmukba kerítették, de 1517. I. Ferenc visszaszerezte. 1521. elfoglalta V. Károly. 1581. Epinoy hercegasszony vezérlete alatt a parmai herceg hadai ellen hősi védelmet fejtett ki, de végre mégis kénytelen volt magát megadni. XIV. Lajos 1667. elfoglalta és Vauban által megerősíttette, az utrechti békében azonban Ausztriának visszaadta. 1745. a franciák újból elfoglalják, de az aacheni békében (1749) ismét visszaadják. 1794-1814. ismét francia birtok volt; napjainkban erődítményeit lerombolták. V. ö. Cloquet, T. et le Tournaisis (Brüsszel 1885).
l. Törökvörös.
82,54% rézből és 17,46% cinkből való, igen nyujtható anyag, melyből lemezt hengerelnek, a lemezéből pedig hamis ékszereket gyártanak. Különösen gombok sajtolására használják.
(ejtsd: turnfór) József (Pitton de), francia botanikus, szül. Aixben (Provence) 1656 jun. 5., megh. 1708 nov. 28. mint a párisi egyetem tanára és a növénykert igazgatója. Fő műve Institutiones regi herbariae c. alatt 3 kötetben a növényeknek addig ismeretes nemeit a virág pártája szerint 22 osztályba sorozza be és a nemek megkülönböztető tulajdonságait megszabni igyekszik. Páris környékének flóráját is megirta (Páris 1698). A kormány megbizásából végzett görögországi és kisázsiai útjáról irt nagy művét maga már nem rendezhette sajtó alá: Voyage au Lévant (Páris 1717, 3 kötet).
Scop (növ.), l. Lakmuszfű.
(franc., ejtsd: turniké, lat. tornaculum), érnyomó, olyan sebészeti eszköz, mellyel a verőeret össze lehet tetszés szerinti időtartamra nyomni, hogy ezzel a vérnek beleáramlását meggátoljuk s igy a vérzésnek elejét vehessük, vagy a vérzést csillapíthassuk. Legfontosabb része a pelota (l. o.). Különböző verőerekre különböző alaku T.-k voltak használatban, különböző sebészek más és más szerkezettel készítették azt, jelenleg azonban majdnem teljesen kiszorította a T.-t a sebészeti gyakorlatból az Esmarch-féle rugalmas szövetü pólya, mely egyszerübb, könnyebben alkalmazható és biztosabban marad helyén mint a T. L. Vérzés. - T. a francia neve a számlálógépnek is (l. o.).
l. Petit tournois.