(növ.), l. Meggyfa és Bádem meggyfa.
l. Arab mézga.
(növ.), l. Mustárkápri.
l. Janicsár zene.
l. Naptár.
Az ural-altáji nyelvekhez (l. o. tartozó öt család egyike a török (oszmanli), v. ahogy általában nevezni szokták: a török-tatár nyelvcsalád. E nyelvcsaládba számos török nyelv tartozik, de azért a nyelvbeli eltérés nem oly nagy közöttük, mint az ural-altáji nyelvek többi csoportjai közt. A T., ha főleg földrajzi elhelyezésüket vesszük tekintetbe, a következő öt csoportra oszlik: 1. Szibériai törökök csoportja. Ide tartoznak az altáji törökök, akiknek nyelve ismét több dialektusra oszlik, és a jakutok. 2. Középázsiai törökök. Ide tartoznak a kara-krigizek, kozák-kirgizek, ujgurok, keleti turkesztániak, özbégek és a turkmenek különféle csoportjai. 3. Volga-törökök. Ide tartoznak a kazáni tatárok, a csuvasok, baskirok. 4. Pontus-vidéki törökök. Ide tartoznak a krimi tatárok, nogáji tatárok és komükök. 5. Nyugati törökök. Ide tartoznak az iráni törökök, avagy azerbajdsánok és végül az oszmánok. Magának az oszmanli nyelvnek is két fő dialektusa van, az egyik a ruméliai vagyis európai törökök nyelve, a másik pedig az anatologiai vagyis a kisázsiai dialektus. V. ö. Vámbéry Árminnak a török fajról s Kunos Ignácnak a török dialektusokról irt tanulmányát.
illetőleg európai T., a török birodalomnak (l. o.) európai része.
A kisázsiai szigetek szőllőmívelése és borkészítése a görög szigetekével jórészt egyezik. Kréta szigetének már a velencei köztársaság idejében jelentékeny borexportja volt és különösen a malvázia igen keresett árucikk volt. Az asszuszőllő- és borkivitel a 80-as években mintegy 200,000 forint értéket képviselt. A ciprusi bor már a középkorban hires volt, a kivitel 1,5 millió gallon; a bort 2-3 hl. ürtartalmu cserépedényekben tartják s gyantát, masztixot, sőt görög szokás szerint némi terpentint is tesznek hozzá. A valódi ciprusi aranysárga, kevéssé édes, tüzes, kissé fanyar, de kitünő illatu bor. A mustból szörpöt is készítenek, mely fonalra húzott mandola és dióval a szudsukot adja. Kiosz szigeten a kedvelt masztixpálinka (Chio-masticaraki) készül. Szamosz szigeten 80,000 hl. bor készül, legjobb az édes muskatálybor. Palesztinában és Szíriában a Vino d'oro Libanon hires. E szigeteken sok szőllőméz (Pekmeis) készül, melyet főleg a törökök kedvelnek. Macedoniában és Tesszáliában közönséges asztali borok készülnek, melyek a hozzá tett szurkos gyantától kesernyés ízüek.
a tatár népcsalád három fő ágának legelterjedtebb nyugati ága, mely a finn népekkel együt a nagy ural-altáji népcsaládot alkotja. Török volt eredetileg az V. sz.-ban egy nagy nomád birodalom neve az Irtis és Jenisszei között, melyet a khinaiak Tu-Küe-nek neveztek. Miután a khinaiak a tuküeket a hiungnuk utódaiként említik, valószinü, hogy a T. a Kr. e. III. sz.-ig Khina északi és nyugati szélein laktak, de már korán ellepték a Kaspi-tengerig és Uralig nyuló pusztákat. A VIII. sz.-ban keletkezett keleten az ujgurok török birodalma. A tunguzok előrenyomulása a T.-et visszaszorította nyugatra a turáni alföldig és onnan vonultak É.-Persián át Kis-Ázsiába és a Balkán-félszigetre, mig az uraltörökök mint agacirok, plovcok (kunok), pecsenégek és kazárok terjeszkedtek ki Oroszország déli és a Kaukázus északi vidékein. Főkép az oszmánokat nevezték T.-nek s igy az általuk elfoglalt országokat is a T. birodalmának nevezik. L. Tatárok, Kúnok és Török irodalom.
a mohammedán érmek egy csoportját alkotják; fő jellemvonásuk a tughra (a szultán névjegye). A hódoltság idején Magyarországban rendes forgalma volt a T.-nek; leggyakrabban előfordul az arany zechino (funduk) I. Szolimántól (1519-1566) IV. Mohammedig (1648-1687) és az oszpora (asper) nevü apró pénznem, melyet zacskókba kötöttek. A T.-et az oszmán birodalom különböző tartományaiban verték. A keresztény hódolt területekről csak szerbiai és bosnyák vereteket ismerünk, magyar veretek máig ismeretlenek.