a birósági eljárásért az egyes peres v. nem peres ügyekben fizetendő illetékek. Ezek nálunk részint bélyegekben, részint készpénzben rovandók le (l. Illeték). A T. lerovását az 1881. XXVI. t.-cikk, különösen pedig az 1894. XXVI. t.-cikk lényegesen módosította. A büntető-ügyek díj- és illetékmentesek.
(Justizmord), igy nevezik az ártatlan vádlotton végrehajtott halálbüntetést. A gyilkosság szó természetesen nem szó szerinti értelmében veendő. Tágabb értelemben ártatlannak súlyosabb büntetésre elitélése esetében T.-ról beszélnek. A T.-nak lehetősége egyik hathatós érv a halálbüntetés ellen.
az évnek az a szaka, amely alatt a biróságok tevékenysége a legsürgősebb ügyek elintézésének kivételével szünetel. A kir. biróságoknál a T.-t először az 1883. XXXII. t.-cikk hozta be, elrendelvén, hogy jul. 1.-től aug. 31-ig T. tartandó, mely idő alatt csak a T. alól kivett ügyek nyernek elintézést, az arra a biróság elnökétől kirendelt birák, illetőleg szüneti tanácsok által. Az 1887. XXX. t.-cikk a T.-t julius hó 1-ső vasárnapjától számított 8 heti tartamra és csakis a kir. táblákra és a kir. kuriára szorította, ellenben az elsőfolyamodásu biróságoknál megszüntette s azokra nézve visszaállította az 1869. IV. t.-cikk intézkedését, amely szerint minden biró évenként 6 heti szünidőt vehet igénybe. Az 1887. XXX. t.-cikket az 1892. XII. t.-cikk azzal egészítette ki, hogy a kir. itélőtábláknál a T. alatt, amennyiben a szüneti tárgyak mellett lehetséges, nem szüneti tárgyak is, és pedig első sorban a bűnügyek elintézendők.
l. Törvény.
l. Törvény.
(lat. interpretatio), általában a törvény értelmének megállapítása. A T.-nak négy nemét szokás megkülönböztetni, u. m.: 1. a hiteles v. törvényes (i. authentica), 2. a szokásjogi (i. usualis), 3. birósági (i. judicialis) és 4. a tudományos magyarázat (i. doctrinalis). Az első csak a törvényhozót illeti meg s mint törvény kötelező erővel bir. Arra nézve, vajjon a magyarázó törvény az annak kibocsátása előtt még biróilag el nem döntött esetekre is alkalmazandó-e, vagy új törvény fogalma alá esik, amely ellenkező törvényes kijelentés hiányában visszaható erővel nem bir: a nézetek eltérők. A kormánytól eredő T. a szerepnél fogva, amely a kormánynak a törvényalkotásnál jut, igen értékes ugyan, de törvényerővel nem bir s nem kötelezi a birót, aki a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV. t.-cikk szerint csakis a rendesen kihirdetett törvények érvényét nem veheti kétségbe, de a rendeletek érvényessége fölött egyes jogesetekben itélni jogosult. «Egyes esetekben» ez azt jelenti, hogy a biró nem itélhet elvontan valamely rendelet érvényessége fölött, hanem az eléje utalt s hatásköréhez tartozó jogeset eldöntésénél határoz a fölött, vajjon a rendeletet érvényesnek s igy alkalmazandónak itéli-e. 2. A szokásos magyarázat nem egyéb, mint a szokásjognak (l. o.) egy neme. 3. A birósági T. a biróságok által elfogadott tudományos magyarázat, mely ha állandó, birói gyakorlatot állapít meg (usus fori). Azért tulajdonképi T. alatt csak 4. a tudományos magyarázatot kell érteni. Ennek célja a törvény valódi tartalmának felismerése. Ennek két faját különböztetjük meg, u. m. a nyelvtani (grammatikai) és a logikai magyarázatot. Amaz a törvény szavai alapján igyekszik annak értelmét megállapítani, emez azon elemek tekintetbe vételével, amelyekből a törvényhozónak a törvényben kifejezésre jutott akaratát akarja megállapítani. Nagy nehézséget szülnek a törvényben levő ellenmondások (antinomia). Erre általános elv az, hogy két egymásnak ellenmondó jogszabály, minthogy egyiknek sincs nagyobb törvényereje a másik fölött, egymást kölcsönösen megszünteti. De ha két különböző törvényben van az ellenmondás, akkor a későbbi törvény érvényes, mert: lex posterior derogat priori.
jogigénynek polgári per úton érvényesítése. A T.-ra utasítandó minden olyan igény, amely a közigazgatási hatóságok hatásköréhez, ahova előterjesztetett, nem tartozik.
hazai birói szervezetünk szerint társas biróság, mely egy elnökből s a megfelelő számu biróból áll. Az első folyamodásu biróságok rendezéséről szóló 1871. XXXI. t.-cikk, illetve XXXII. t.-cikk életbelépte előtt az első fokon a jogszolgáltatás önkormányzati ügyet képezvén, vármegyékben vármegyei, szab. kir. és rendezett tanácsu városokban, valamint a XVI szepesi városban városi, a kerületekben kerületi T.-ek működtek. Az igazságszolgáltatásnak az első fokon is államosítása után az 1871. XXXII. t.-cikk a kir. T.-ek számát 102-ben állapította meg, jelenleg azoknak száma 67. A T.-ek tisztán mint első foku biróságok szerveztettek. Az 1883. VI. t.-cikk a bűnügyekben bizonyos esetekben a kir. T.-eket felebbezési forumokká tette; a polgári ügyekben pedig a sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. t.-cikk értelmében a kir. járásbiróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbviteli biráskodást a kir. T.-ek gyakorolják.
a királyi törvényszéknél alkalmazott biró. E birák jelenleg részint a nyolcadik, részint a hetedik fizetési osztályba tartoznak és helyi előléptetésként királyi itélőtáblai birói címet és jelleget nyerhetnek.
a királyi törvényszékek élén áll. Az államtisztviselők illetményeit szabályozó 1893. IV. t.-c. szerint a vidéki T.-ök a hatodik fizetési osztályban vannak, mig a fővárosi T.-ök a (budapesti királyi törvényszék, a budapesti büntető törvényszék és a budapesti váltó- és kereskedelmi T.) a kuriai birák létszámába tartoznak. Azonban a vidéki kiályi T.-ök is királyi kuriai birói címet és jelleget nyerhetnek; ezeknek száma azonban tiznél több nem lehet.