(sylva Tursuc), a Névtelen Jegyző szerint a Garam és a Zsitva vize közt terjedt el.
l. Részvény.
(prim-szám), oly szám, melynek 1-en és önmagán kivül más (egész számu) osztója nincs. Igy p. T.-ok: 2, 3, 5, 7, 11 és igy tovább. Már Euklides bebizonyította, hogy a T.-ok száma végtelen. Az a szám, mely nem T.: összetett szám. Minden összetett szám előállítható T.-ok szorzata gyanánt és pedig csakis egyféleképen. Annak eldöntésére, hogy valamely adott A szám T.-e vagy összetett szám, meg kell vizsgálnunk, hogy A-nál kisebb egész számok osztói-e az A-nak. Ehhez elégséges, ha azokkal a számokkal teszünk kisérletet, melyek ÖA-nál nem nagyobbak; mert ha A-nak egyik osztója a nagyobb a ÖA-nál, akkor A = ab alakban állítható elő, ahol b, mely az a társosztója, okvetetlenül kisebb ÖA-nál. Olyan képlet, mely az összes T.-okat szolgáltatná: nem létezik, de az újabb analitikai számelméleti vizsgálatok egy megadott a számnál kisebb T.-ok számának meghatározásával behatóan foglalkoznak és e számra határokat állapítanak meg. Relativ T.-ok azok, amelyeknek 1-en kivül más közös osztójuk nincs. Igy p. 8 és 15 relativ T.-ok. A legnagyobb közös osztó algoritmusa segélyével eldönthetjük, hogy két szám relativ T.-e vagy nem.
(erd.), az álló fák száma egy állabban, illetőleg egy hold vagy hektárnyi erdőterületen.
l. Törzscsapatok.
Az összetett számok előállíthatók törzsszámok szorzata gyanánt. Igy p. 12 = 2.2.3; 70 = 2.5.7. Ezek a törzsszámok az illető összetett szám T.-i. Ezekre vonatkozólag az a nevezetes tétel érvényes, hogy a fölbontás csakis egyféleképen eszközölhető.
katonai rendfokozat, melyhez a 6-8. rangosztálybeli tisztek tartoznak. Ezek a cs. és kir. közös hadsereg és a honvédségnél az ezredes, alezredes és az őrnagy, a hadtengerészetnél: a sorhajó-kapitány (ezredes) a fregatt-kapitány (alezredes) és a korvett-kapitány (őrnagy). A katonai orvosi csoportban: az 1-ső és 2-od osztályu főtörzsorvos és a törzsorvos. A katonai tisztviselőknél: az 1-ső és 2-od osztályu főhadbiztos és hadbiztos. A hadbiráknál: az ezredes-, alezredes- és őrnagyhadbiró.
a Rajnának 49 km. hosszu baloldali mellékfolyója Zürich svájci kantonban. A Hörnli-láncban, a Tösstockon (1153 m.) két ágból ered, Töss falunál kilép a dombos vidékre és Teufennél torkollik. V. ö. Geilfuss, Das Tössthal (Zürich 1881).
l. Alapszó és Szótő.
Béla (zepetneki), matematikus, szül. Billéden (Torontál) 1854 aug. 5. Főiskolai tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1878. mint hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban s ott a legfelsőbb elismerési érmet a katonai érdemkereszt szalagjával és a hadi érmet nyerte. 1882-89. a királyi József-műegyetemen mint a matematikának, majd mint az ábrázoló geometriának magántanára és repetitora működött. 1889 nov. 19. u. o. az ábrázoló geometria nyilvános rendkivüli tanárának, 1893 jun. 9. pedig nyilvános rendes tanárának neveztetett ki. Művei: Über die Fläche vierter Ordnung mit Cuspidalkegelschnitt (a Math. Annalen 19. kötetében) és számos értekezés a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben s a Mathematikai és Physikai lapokban. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez. E lexikon matematikai részének munkatársa.