Tőzsdei árfolyam

tőzsdei árukra nézve a tőzsdén kifejlődött átlagos piaci vagyis közép-ár. A kereskedelmi törvény számos intézkedést tartalmaz, amelyek a T.-ra utalnak. A T.-nak megállapítása, az u. n. árjegyzés, a tőzsde által történik. Ugyanaz gondoskodik annak közhirré tételéről is.

Tőzsdei idő

a tőzsde-előljáróságok által időnkint megállapított órák, melyek alatt a tőzsdék nyitva vannak. A budapesti áru- és értéktőzsdén a T. három fő szakra oszlik: az előtőzsde, délelőtt 10 órától 11 óra 15 percig, a déli vagy főtőzsde déli 12 órától 1 óra 30 percig és az utó- v. esti tőzsde, délután 3 órától 4 óra 30 percig. E hivatalosan megállapított T.-n kivül ugy a reggeli, mint az esti órákban még magánforgalom is van az utcán, kávéházakban vagy a tőzsde előcsarnokában.

Tőzsdei jegyzés

l. Jegyzés.

Tőzsdei szokások

(usance), a tőzsdének a gyakorlat által megállapított üzleti szabályai. Ezek a szabályok az egyes tőzsdéken össze vannak gyüjtve és mindazokra az ügyletekre alkalmaztatnak, melyek a tőzsdén vagy a T.-ra való hivatkozással köttetnek. A budapesti áru- és értéktőzsdén érvényes T. két szabályzatba vannak foglalva, melyek közül az egyik az áruüzletre, a másik az értéküzletre vonatkozik. Az áruüzleti szokások legújabb szabályzata 1897. lépett érvénybe és az általános határozatokon kivül még azokat a különös határozatokat is tartalmazza, melyek a gabonanemüek, olajmagvak, hüvelyes vetemények, liszt és őrlemények, olajok, disznózsír, szalonna, méz, cukor, bor, szesz, szeszes italok, szilva, szilvaiz, kőolaj, bőrök és szőrmeáruk, gyapju, tölgykéreg, fenyőkéreg és gubacs adásvételére vonatkoznak. Az értéküzletre vonatkozó T. 1894. léptek életbe és azokat a feltételeket tartalmazzá, melyek szerint a tőzsdén értékpapirosok, külföldi váltók és valuták köthetők. Mindkét szabályzatnak kiegészítő részét képezi a leszámolási rend, mely a határidőre kötött ügyletek leszámolását szabályozza. A T. a tőzsdebiróságok előtt törvényerővel birnak és a tőzsdebiróságok ezek alapján hozzák itéletüket. A T. megállapítják azt a minőséget, melynek a tőzsdén kötött árunak meg kell felelni és ezek szokványminőségünek nevezik azt az árut, melynek minőségi a T. által előirt minőségnek megfelel. Egyúttal a T. azt a minimális mennyiséget is megállapítják, melyben, vagy amelynek többszörösében az áru vagy az érték a tőzsdén köthető. Ez a minimális mennyiség a kötés. L. még Kereskedelmi szokások.

Tőzsdetag

a budapesti áru- és értéktőzsde alapszabályai szerint mindenki, ki a tőzsdetanács által kiadott érvényes tőzsdei jegynek legalább három év óta szakadatlanul birtokában van, vagy ki ily jegy rövidebb tartamu birtoka mellett legalább egy év óta budapesti bejegyzett kereskedő. A tőzsdei tagság megszünik, ha valaki a tőzsdéről legalább három hónapra kizáratik. A tőzsdei jegyekért, melyek a tőzsde látogatására jogosítanak, a tőzsdetanács által megállapított díjak fizetendők. Ily tőzsdei jegyet csak feddhetlen jellemü és illedelmes magaviseletü férfi-személyek kaphatnak, ellenben ily jegyet nem válthat, tehát T. nem lehet, aki vagyona felett szabadon nem rendelkezhetik, közadós, továbbá aki birói itélettel politikai jogai gyakorlatától felfüggesztetett, a felfüggesztés tartama alatt, végül az, aki tőzsdei vagy kereskedelmi ügyletekből eredő vagy a tőzsdei választott biróság jogerős itéletével reá rótt, vagy a tőzsde irányában fennálló bárminemü fizetési kötelezettségeit nem teljesíti. Ilyenektől a tőzsdei jegy, ha már ilyennek birtokában vannak, meg is vonatik, valamint azoktól is, akiket a tőzsdetanács a tőzsdeszabályok megsértése vagy álhirek terjesztése miatt a tőzsdéről kizárt, vagy akiket a tőzsdetanács fizetőképtelenekké nyilvánított.

Tőzsdetanács

a tőzsde előljárósága, melyet a tőzsde összes tagjai választanak három évre és mely a tőzsde összes ügyeit vezeti. Budapesten a T. negyven tagból áll és csak oly magyar állampolgárokból állhat, kik legalább öt év óta szakadatlanul tagjai a tőzsdének, a magyar nyelvet birják és állandóan Budapesten laknak. A T. választása a kereskedelemügyi m. kir. miniszter megerősítése alá terjesztendő. A T. tagjaiból alakul a tőzsdei választott biróság (l. Tőzsdebiróság), melynek eljárását külön szabályok állapítják meg. A T. egyúttal fegyelmi hatóságot is gyakorol ugy a tőzsdelátogatók és tőzsdei tagok, mint a tőzsde összes alkalmazottai felett, gondoskodik a tőzsdei árfolyamok hivatalos jegyzéséről és azok közzétételéről. A tőzsde előljáróságát Bécsben kamarának, Berlinben bizottságnak nevezik.

Tőzsdeügyletek

a tőzsdén kötött ügyletek. Lényegileg kereskedelmi ügyletek, azért azokra is egészben véve a kereskedelmi törvény rendelkezései alkalmazandók, amennyiben a tőzsdei szokások máskép nem intézkednek, mely esetben ezek mint tényleges kereskedelmi szokások első sorban irányadók. A T. két fő osztályba oszthatók, u. m.: 1. készfizetési ügyletek (Cassageschäfte, marchés au comptant) és 2. határidőügyletek (Zeitgeschäfte, marchés a terme), amelyeknél t. i. ugy az áru átadása, mint a vételár lefizetése nem mindjárt az ügylet megkötése után, hanem meghatározott későbbi határidőben történik. A budapesti értékszokások szerint a kézfizetési ügyletek sem teljesítendők azonnal az ügylet megkötése után, hanem a kötés napjára következő köznapon; sőt határidőügylet csak akkor forog fenn, ha a kötéskor öt napnál hosszabb határidő köttetett ki. A budapesti értékszokások szerint továbbá vannak u. n. leszámítolásra és az u. n. néhány napra kötött ügyletek; amazok olyan ügyletek, amelyek lejárati határidő megállapítása nélkül, a legközelebbi tőzsdei leszámítolás útján egyenlíttetnek ki, «néhány nap» a kötés napja után következő ötödik nap. L. még Határidőüzlet.

Tőzsdeügynökök

azok az alkuszok, akik a tőzsdén az ott előforduló ügyleteket közvetítik. Tőzsdeügynök csak az lehet, aki a tőzsdetestület részéről alkuszi jogosítványt nyer, azért jogosított T.-nek neveztetnek. A jogosultság megszerzéséhez tőzsdeügynöki vizsga és a tőzsdei tanács elnöksége előtt leteendő fogadalom szükséges. A T. az alapszabályokban meghatározott fegyelmi szabályok alatt állanak; saját részükre ügyleteket nem köthetnek; nem lehetnek cégvezetők, kereskedelmi meghatalmazottak, segédek vagy részvénytársasági igazgatók; nem alkothatnak társaságot; a közvetítést csak személyesen végezhetik el. Ezeknek s az alapszabályokban meghatározott egyéb kötelmeknek ellenértéke az alkuszi kizárólagosság joga, amelynél fogva a tőzsdei ügyleteket másnak, mint nekik közvetíteni nem szabad.

Tőzsér

János, l. Kénosi Tőzsér.

T. P.

a francia travaux a perpétuité (életfogytiglani kényszermunka) rövidítése, mellyel régebben a fegyházra itélteket megbélyegezték.


Kezdőlap

˙