l. Maximilianus Transsylvanus.
(lat.) a. m. keresztbe fekvő.
az Atlanti-oceánon túli.
(Zabaikalia, Zabajkalszkaja oblasztj), vidék, illetőleg tartomány K.-Szibériába Irkutszk, Jakutszk, az Amur-vidék, Mandsuria és Mongolország közt, 613,475 km2 területtel, (1892) 611,686 lak., Csita fővárossal. Az éghajlat erősen kontinentális és száraz; csak a legdélibb részeken van + 2° közepes hőmérséklet; Nercsinszki-Zavondban az évi középhőmérséklet - 3,7°, a leghidegebb hónapé - 29,4°, a legmelegebbé - 3,7°, az évi csapadékmennyiség pedig 412 mm. A földmívelés csak a délnek nyiló völgyekben lehetséges. Az állattenyésztés a legfontosabb foglalkozási ág; tartanak lovakat (0,5 millió db.), szarvasmarhát (2,7 millió db.), juhokat és tevéket. Az ásványország kincsei nagyok; aranyat főképen a Silka és a felső Vitim völgyében, különösen Karánál, ezüsttartalmu ólomércet és drágaköveket (topázt, berilt stb.) a nercsinszki hegyekben, vasércet leginkább Szelengirszk körül bányásznak; széntelepek szintén vannak. A lakosok oroszok (408,876), tunguzok és burjétek. Az ipartelepek száma 225 (közöttül 156 bánya s kohó), 4,7 millió rubel terméssel. A kereskedelmi forgalom Kjahtán át Khina felé (12 millió rubel) és Sztrjetenszken át az Amur-vidék felé (2 millió) igen élénk. A tervezett szibériai vasút 7400 km.-nyi hosszuságban fogja átszelni. Járásai: Barguzin, Nercsinszk, Nercsinszkíj-Zavod, Szelenginszk, Troitszkoszavszk, Csita és Verhne-Udinszk. Az oroszok 1644. tették adófizetőjükké, de csak 1851 óta van önállósulva. 1722 óta száműzetési hely.
(lat.) a. m. átvisz, eltol; lefordít.
(Zakaszpijszkaja oblasztj), vidék, illetőleg tartomány orosz Közép-Ázsiában Uralszk, Khiva, Bokhara, Afghanisztán, Persia s a Kaspi-tenger közt, 554,860 km2 területtel, (1891) 276,709, két km2-re alig 1 lak., Aszhadab fővárossal. Az éghajlat kontinentális és száraz; az évi középhőmérséklet 19,3°, a nyári néha 55°-ig emelkedik és a téli leszáll - 32,5°-ig; az évi csapadékmennyiség 87-194 mm. A földet mívelni csak ott lehet, ahol öntözhető. Terem búza (1892-ben 2,2 millió csetvert), árp (2,8 millió csetvert), szerecsenköles, szezám, kevés rizs, a kertekben főként görög- és sárgadinnye meg pamut. A fő foglalkozás az állattenyésztés. 1892-ben volt 2 millió juh és kecske, 122,570 teve, 72,930 ló, 40,260 szarvasmarha és 13,500 szamár. Az ásványország szolgáltat kő- s főtt sót, glaubersót, szenet, gipszet, salétromot, naftát és ozokeritet. A lakosság zöme nomád turkmén (212,000), akik közt a teke-turkmének a legszámosabbak, továbbá kirgizek (43,000), bevándorolt persák (7600), oroszok (6800), örmények, tatárok stb. A házi ipar igen elterjedt. Készítenek különösen szőnyegeket (kivitelre is), gyapju-, pamut- és selyemszöveteket és különféle házi eszközöket. A T.-i vasút 1050 km.-nyi hosszuságban szeli át; rajta évenkint átlag 10,6 millió pud árut szállítanak. A karavánkereskedés is élénk. A kivitel fő cikkei: gyapju és gyapjuáruk (35%), halak, állatok és állati termékek. A T.-i területet az oroszok 1881. szerezték meg, 1884-ben Mervvel és 1885. Pendsdehvel bővítették. 1890. önállóvá tették. Járásai: Aszhabad, Krasznovodszk, Mangislak, Merv és Tedsen. V. ö. Vámbéry műveit: Proskowetz, Vom Nevastrand nach Samarkand (Bécs 1889); Heyfelder, Transkaspien und seine Eisenbahn (Hannover 1888).
1433 km. hosszu vasúti vonal a Kaspi-tenger keleti partján, a körülbelül 40. szélességi fok alatt fekvő Mihailovszk erődtől Merven és Bokharán át Szamarkandig. Az építés, melyre az oroszok által Szkobelev tábornok vezérlete alatt az Achal-turkmének ellen viselt hadjárat szolgáltatott okot, 1880 aug.-ban kezdetett meg s a hadjárat okozta többszöri félbeszakítás után a vasút egész terjedelmében 1888 máj. 27. nyilt meg. A T., melynek orosz normális síntávola (1,524 m.) van, az orosz vezérkar vezetése alatt készült és üzemben is a katonai hatóság tartja. A vasút költsége 43 rubelre, azaz versztenként (1,067 km.) 32,000 rubelre volt előirányozva. Közép-Ázsia kulturájának fejlődésére, valamint az orosz uralom megszilárdítására u. o. e vasútnak döntő szerepe van. Tervbe van véve meghosszabbítása is egyfelől Orosz-Turkesztánban és Ferghanán át a khinai határig, másfelől Chodsenten és Taskenden át Nyugat-Szibériáig. V. ö. Transkaspien und seine Eisenbahnen (nach Akten des Erbauers Generallieutenant M. von Annenkow, bearbeitet von Staatsrat Heyfelder, Hannover 1887); Archiv für Eisenbahnwesen (1888); Albrecht Max, Russisch Centralasien, Transkaspien, Buchara etc. (Hamburg 1896).
l. Kaukázia.
az osztrák-magyar monárkia Lajtán inneni fele, vagyis Magyarország. A másik fél szokásos neve Ciszlajtánia (l. o.). Megforditva is szokás használni, ugy hogy mi T.-nak az osztrák császárságot mondjuk, Ciszlajtániának pedig Magyarországot.
a Pón túli Olaszországtól É-ra fekvő köztársaság. Bonaparte Napoleon alapította a Lodi melletti ütközet (1896 máj. 10.) után az ausztriai Lombardia területéből. 1797. a ciszpadáni köztársasággal a ciszalpini köztársasággá egyesíttetett.