(horvátul Trogir), város Spalato dalmáciai kerületi kapitányságban, egy félszigeten, amelyet a szomszédos Bua szigettel kő- és a szárazfölddel fahíd köt össze, (1890) 3392, mint község 15,809 szláv lak., a velenceiektől épített erősség romjaival és a Piazza dei Signorin igen szép XIII. sz.-beli templommal, amelynek faragványokkal díszített kápolnájában a város védőszentjének Giovanni Ursino püspöknek hamvai nyugosznak. A középkorban Tragurium néven a IV. sz. óta fontos erősség volt. Ide menekült IV. Béla királyunk családostul a tatárok elől, a kik ide is követték, de a várost bevenni nem voltak képesek. Oktai khán halálának hírére azután elvonultak és Béla kiszabadult.
(gör.) a. m. dadogás, selypítés.
(gör.), azon hatás, melyet hirtelen ható külső okok a szervezet szöveteiben előidézhetnek. Bár legtöbbször mekanikus erők okozzák, lehet mégis a T. hőhatás, kémikus hatás is. A mekanikus T. okozza a zúzódásokat és sebeket, a más fajta T. égési, fagyási vagy kémikus sérüléseket. Azt a bajt, melyet T. okozott, nevezik traumatikusnak (p. traumatikus gyuladás, traumatikus ficamodás, traumatikus vérzés, traumatikus bénulás stb.).
(gör.), nagyobb ijedtség, kedélyi felindulás bizonyos hajlandósággal biró egyéneken igen súlyos és hosszantartó idegbajt okozhat. Miután e baj oka többnyire valamely balesettel függ össze, traumásnak, azaz erőművinek mondjuk a bántalmat, sőt régebben ugy is hitték, hogy az erőművi megrázkódtatás, megütés váltja ki a bajt. Miután a leggyakoribb ok a vasúti szerencsétlenség s ez Angolországban és Amerikában nagyobb számmal idézte elő e kóralakokat, ennek ismerete főleg ezen országokból indult ki s railway-spine neve alatt szerepelt sokáig. Ugy a balesetbiztosító társaságok, mint a vasúti társaságok és egyéb vállalatok révén a T. gyakran kerül a törvényszéki tárgyalásra, mert az igy megbetegedettek anyagi kárpótlást óhajtanak nyerni. Újabb időben egyes szakemberek korlátozni óhajtják az ilyen betegek kárpótlás-kivánságát, már csak azért is, mert ugy látszik bajuk ellen még legjobb orvosság a munka kényszerítő hatalma. L. még Agyvelőrázkódás (I. köt. 205. old.).
(gör.), guttaperkának kloroformban való oldata, körülbelül 10%-os arányban. Vörös-barna, gummiszerü folyadék, melyet a bőr felületére ecsetelnek, ha azt nedvességtől, levegőtől, dörzsöléstől stb. akarják óvni vagy ha kisebb felhámtúltengésekre (tyúkszemek, fagyásdaganatok) állandó nyomást akarnak gyakorolni.
1. a Duna egyik 180 km. hosszu mellékfolyója. Stíriában a Todtes Gebirge Ny-i lejtőjén három patakból ered; ezek: az Ödenseeből kifolyó Kainisch, az Altausseei tóból kiömlő Altausseei T. és a Grundlseeből jövő Grundlseei T. Mind a három patak Ausseenél egyesül és miután a Zinkenkogel (1856 m.) és Sarstein (1973 m.) közötti szók Koppenthalon áttört, Hallstatt fölött Felső-Ausztriába jő, itt átfolyik a Hallstatti és T. vagy Gmundeni tavon, Roitham falunál vizesést alkot, a Traunfallt, s Linz közelében Steyereggel szemben a Dunába torkollik. A Traunfall 14 m. magas. A folyó jobb partján 1552. egy csatornát készítettek, amelyen a sóval terhelt hajók minden veszedelem nélkül úsztathatók le. A T. folyón a Hallstatti tótól kezdve számos sóval megrakott hajó jár. Mellékvizei: a Wolfgang-tó vizeit levezető Ischl, a Mondseeből jövő Ager, az Alm és a Krems. - 2. T., falu Linz felsőausztriai kerületi kapitányságban, a T. bal partján, vasút mellett, (1890) 3282 lak., pamutfonással, festéssel, vatta- és papirosgyártással és nagy malmokkal; az Abensberg grófok ősi kastélyával. - 3. T. v. Gmundeni tó, az Atter-tó után a Salzkammergut legnagyobb tava. Ebensee és Gmunden közt, 422 méternyi magasban. Hossza 12, legnagyobb szélessége 3 km., legnagyobb mélysége 191 m., területe 2480 ha. Keleti partja meredek és sziklás, a nyugati dombos és megmívelt. Ezen oldalán egy kis földnyelven van a kis Traunkirchen helység 500 lak., tovább Gmunden felé nyaralók állanak. Gmundentől Ebenseeig gőzösök járnak rajta.
Julius, l. Schindler (2).
kisközség Temes vármegye lippai j.-ban, (1891) 1244 német lak.
1. a Gmundeni-tó partján, 1691 méternyire emelkedő sziklás hegy a salzburgi mészkőhegyekben. Gmundenből öt óra alatt lehet a csúcsára feljutni. - 2. T., az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi alsó bajor kerületben, 85 km.-nyire Münchentől, a Traun és vasút mellett, (1890) 5407 lak., sörgyártással, nagy sófőzővel, amelyhez a sós vizet Reichenhallból szállítják és amelyben évenkint 9000 tonna sót főznek; II. Miksa emlékszobrával, két szép nyilvános kúttal, kis történeti muzeummal, gabona- és fakereskedéssel. T.-ban van két fürdő (T. és Wildbad Empfing) szép fürdőépületekkel, s egy Kneipp-féle gyógyintézet; azonkivül klimatikus gyógyhelyül is használják. V. ö. Sailer, T. und dessen Umgebung (München 1886).
l. Traun.