(Trutnov), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, az Aupa és vasút mellett, (1890) 13,290 lak., cérnafonással, vászonszövéssel és papirosgyárral; szép nyilvános kúttal, amelyen a törpékkel körülfogott Rübezahl alakja látható és egy a XIII. sz.-ban alapított templommal. A lenszövést II. Ottokár honosította meg. 1868. itt a poroszok két ízben ütköztek meg az osztrákokkal és első ízben Gablenz csapataitól vereséget szenvedtek; a másik alkalommal azonban a poroszok győztek. V. ö. Simon Hüttel's Chronik der Stadt T. 1484-1601., bearbeitet von Schlesinger (Prága 1881).
osztrák nemesi s magyar főrendiházi örökös tagsági joggal biró hercegi család, mely a Bécsi-erdőben levő Stuchsen (Stixenstein) nevü ősi családi fészkéből származik. Ezen nemzetségből a Morvamezőn, Dürnkrutnál (1278) vívott csatában állítólag 14, a mühldorfi ütközetben (1322) 20 tag esett el a Habsburgok érdekében. A nemzetség 1625. nyerte el a birodalmi grófi rangot, 1805. pedig a hercegi méltóságot. A XVII. sz.-ban több ágra oszlott. Az első herceg Ferdinánd volt (szül. 1749 jan. 12., megh. 1827 aug. 27., aki mint főudvarmester működött. A hercegi család jelenlegi feje Károly herceg (szül. 1845 szept. 5.). Nevezetesebb tagjai: Ádám (szül. 1579., megh. 1617 jul.), II. Rudolf idején hazánkban harcolt a törökök ellen. Részt vett nevezetesen 1601. a Székesfehérvár és Kanizsa alatt, 1602. Esztergom előtt, 1605. Fülek, Győr és Egernél vívott csatákban és vitézségeért lovaggá ütötték. A Rubia mellett vívott csatában (Olaszországban) vesztette életét. Miksa gróf, osztrák államférfiu, szül. 1584 máj. 23. A kat. hitre való áttérése révén megnyerte II. Ferdinánd kegyét. Egyike volt az elsőknek, akik Wallensteit felségárulással vádolták a császár előtt és őt küldte Ferdinánd az ügy megvizsgálására Wallenstein táborába. 1634. a nördlingeni csata után elpártolásra birta a szász választó-fejedelmet a svédektől s 1635. megkötötte vele a prágai békét. A münsteri és osnabrücki békealkudozásokban mint császári főbiztos szerepelt s a vesztfáliai béke megkötésére lényegesen befolyt. Meghalt Bécsben 1650 jul. 7. mint III. Ferdinánd kegyence és minisztere. Ferdinánd gróf, osztrák államférfiu, zül. 1825 jun. 27., megh. 1896 dec. 12. Atyja T. József példáját követte (ki huzamosabb ideig mint osztrák követ Berlinben tartózkodott s 1870-ben meghalt), szintén a diplomáciai pályára lépett; több évig követségi titkár volt Londonban, majd követségi tanácsos Berlinben; 1859. mint rendkivüli követ és teljhatalmu miniszter a badeni udvarnál tartózkodott és rábirta a nagyherceget az 1863. Majna melletti Frankfurtban tartott gyülésen való megjelenésre, 1866. pedig a poroszok elleni háborura. 1867. jutalmul követnek léptették elő Münchenbe, 1868. pedig kinevezték nagykövett a pápai udvarhoz. 1872. ezen állásáról elmondván, az urakházának másodelnöke lett, amelynek huzamosabb ideje tagja volt. 1879 jul. az urakházának első elnökévé nevezték ki. 1884. pedig főkamarássá, mely állásában haláláig működöt. 1864. a m. tud. akadémia javára 2000 frtos alapítványt tett.
l. Robbanó szerek (XIV. köt. 597. old.).
(Travankur, Travancore, Tiruvankodu), Madrasz brit-indiai presidencyben fekvő hűbérállam Kocsin, Koimbator, Madura, Tinnevelli és az Arab-tenger közt, 17,430 km2 ter., (1891) 2.557,736 lak. A partok 16-20 km. szélességben alacsonyak, széleiken sok a laguna, beljebb pedig kókuszdiófák takarják. Közigazgatási szempontból 4 kerületre van osztva. Fővárosa Tiruvanantapuram v. Trivandram, 66 km.-nyire az előbbi, romba dőlt T. nevü fővárostól, (1891) 27,887 lak., a radsának európai ízlésben épült szép palotájával, D-i végében egy erősséggel, kaszárnyákkal. Ezenkivül jelentékenyebb hely Kollam (Quilon) a tenger mellett, 15,375 lak., anglikán templommal és erősséggel. T. egyike a legjobban adminisztrált brit-indiai hűbérállamoknak, amiről számos iskolája is bizonyságot tesz. V. ö. Mateer, Native life in T. (London 1883).
l. T. F.
112 km. hosszu folyó É.-Németországban; Lübeck oldenburgi fejedelemségben, Gleschendorftól 5 km.-nyire ered, átlép Holsteinba, átfolyik a Warderseen, azután lübecki területre jut, ahol a hajózható Stecknitzet, Lübecknél pedig a Waknitzot, végül a Schwartaut veszi föl; alább kiszélesedik; Travemündénél ismét összeszorul és a Keleti-tengerbe ömlik. Tengeri hajók fölmehetnek Lübeckig, kisebb hajók pedig 39 km.-nyire Oldesloeig.
város Lübeck (ettől 15 km.-nyire) szabad német birodalmi város területén, a Trave torkolatánál, vasút mellett, (1890) 1777 lak., hajóépítéssel; látogatott tengeri fürdővel.
(Traventhal), falu Schleswig porosz kerületben, 5 km.-nyire Segebergtől, a Trave mellett, 223 lak. Ismeretes az 1700 aug. 18. XII. Károly svéd király és IV. Frigyes dán király közt itt kötött békéről, amelyben ez utóbbi magát kötelezte, hogy szövetségeseitől elválik és Holstein-Gottorp hercegét jogaiba visszahelyezi.
(ejtsd: traver), Val de, 11 km. hosszu és 1/2-2 km. széles völgy a Jura-hegységben, a Creux du Vent és Crete de T. közt, amelyet az Areuse vagy Reuse öntöz. A szorgalmas lakosságu völgy fontosabb helységei: Fleurier (3300 lak.) és Couvet (2195 lak.). T. járás területe 171 km2, lakóinak száma (1888) 16,549.
(franc.) a. m. keresztben, ferdén; a lovaglásban oldalzás, ellentéte a renvers (l. o.); továbbá a födözékek egy neme, melyeknek célja, hogy az ellensége lövedéket felfogják, ezeknek hatását megakadályozzák vagy gyengítsék. Rendesen mesterségesen készíttetnek; ilyen a T., harántgát, melynél a védő a mellvéd mögött felállított védő-oldalról jövő lövések ellen védetik. L. Sáncok.