l. Háromszögelés.
l. Háromszög.
(franc., ejtsd: trianon), pavillon a versaillesi parkban; Maria Antoniette kedves tartózkodási helye.
l. Hastati és Légió.
(gör.), általában háromság, három összeillő dolog egybeállítása. A német szövetség idején T. alatt Ausztriát, Poroszországot s a tulajdonképeni Németországot értették. Igy nevezik röviden a T.-szisztémát is.
(l. a mellékelt két képet), a Föld középkorának vagyis a geologiai másodkornak (l. Középkor, geologiai) legrégibb rétegcsoportja, vagyis az, amely a paleozói diasznál vagy permnél fiatalabb, a mezozói juránál pedig régibb.
A név arra vonatkozik, hogy Németországban, ahol legelőször tanulmányozták tüzetesen, majdnem mindenütt egymástól jól megkülönböztethető három tagban, emeletben találták: az alsó kövületekben igen szegény homokkőképződmény (tarka homokkő), a középső tengeri mészkőképződmény (kagylós mészkő), a felső homokkő- meg márgaképződmény (keuper). Mivelhogy Németországon kivül ez a három emelet másutt vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon kis területeken különböztethető meg, a T. épp oly szerencsétlenül választott név, mint a diasz (l. o.) a poaleozói képződmények legfelső szisztémájaként. Közép-Európában a T.-beli képződmények lerakódása csakis egyes, egymástól izolálva levő medencékben történt, ami inkább helyi jellegre vall. Vörös homokkő, agyag meg márga alkotja, melyekben gipsz- és kősótelepeket látni, továbbá mészkő, mely gyakran dolomitos. Egészen másképen fejlődött ki ez a szisztéma ott, ahol rétegeinek lerakódása idejében nyilt tenger volt. Az Alpokban mészkő és dolomit homokkővel meg palákkal képződött több száz méternyi vastagságban; mindannyi gazdag tengeri állatok maradványaiban, melyek sok tekintetben a paleozói kor állatvilágára emlékeztetnek, de egyúttal oly állatalakokat is rejtegetnek (ammonitok), melyeknek még csak nyomait sem konstatálhatni a német T. emeletében. Az alpesi T.-hoz hasonló képződményeket, rokon faunával, találtak Észak-Amerikában, Észak-Szibériában, a Himálaja hegységben, Új-Zélandon és a Spitzbergákon. Hazánkban a T. jórészt alpesi jellegü; az alsó és felső emeletek sok helyt megvannak jó kifejlődésben, a középső csak itt-ott. Általában a T. a felette következő raeti emelettel együtt, melyet újabban a felső T.-hoz számítanak, nagyon kiváló szerepet játszik a nyugati Kárpátok hegységeinek, a magyar Középhegységnek (Mecsek, Bakony, Vértes, Pilis) és a délmagyarországi szigethegységnek fölépítésében; a horvát-magyar tengermellék egész területének pedig alapja. Legfőképen mészkövek és dolomitok alkotják. Az ország keleti részében csak a Biharhegység nyugati szegélyén jelentkezik elég tekintélyes tömegekben, mig a délkeleti felföldön (Erdélyben) egészen alárendelt szerepet visz.
[ÁBRA] Ceratites nodosus (Ammonit.).
[ÁBRA] Trachyceras Aon. (Ammon.).
[ÁBRA] Belodon kapfifi. (Krokodilus.)
[ÁBRA] Monotis salinaria (Kagyló.)
[ÁBRA] Gyroporella (Mészalga)
[ÁBRA] Terebratula vulgaris (Brachiopoda)
[ÁBRA] Lima striata (Kagyló)
[ÁBRA] Cardita crenata (Kagyló)
[ÁBRA] Ammonites Cassianus.
[ÁBRA] Encrinus liliiformis (Crinoidea). a nyelének egy íze
[ÁBRA] Mastodonsaurus Jaegeri koponyája (Kétéletü: Labyrinthodonta)
[ÁBRA] Pemphix Sueuri (Rák)
[ÁBRA] Mastodonsaurus Jaegeri (Kétéletü: Labirynthodonta) fogrészletének átmetszete (Nagyítva)
[ÁBRA] Placodus Andriani (reptilia) felső állkapcsa a zápfogakkal, a metszőfogak kihullottak.
[ÁBRA] Daonella Lommeli. (Kagyló)
[ÁBRA] Estheria minuta. (Leveleslábú rák)
[ÁBRA] Gervillia socialis (Kagyló)
[ÁBRA] Avicula contorta (Kagyló)
[ÁBRA] Brontozoum (Ornitichnites) giganteum (Dinosaurius) lábnyoma; a kerek foltok u. n. fosszil esőcseppek (légbuborékok lenyomata)
[ÁBRA] Myophoria laevigata (Kagyló)
[ÁBRA] Avicula Clarai (Kagyló)
[ÁBRA] Chirotherium lábnyomai.
[ÁBRA] TRIASZ-SZISZTÉMA II.
(gör.), a nemi ösztön természetellenes kielégítése nőknél. L. Csikló.
a Nagy-Fátra hegység egyik csoportja; Nyitra és Bars vármegye határán, a Nyitra és Zsitva völgyei közt emelkedik. Jól kifejlődött gerincének legmagasabb emelkedése (a T.-csúcs) 829 m., DNy-i kiemelkedése a nyitrai Zobor hegy (587. m., l. o.).
az ugyanily nevü járás székhelye Villingen badeni kerületben, a Gutach és vasút mellett, (1890) 2580 lak., óraiparral. T.-et klimatikus gyógyhelyként is látogatják.
(gör.) a. m. surlódásmérő.