l. Hármas és Menuet.
(gör.) a. m. hármas könyv, a görög egyházban templomi könyv, mely a nagybőjti és a husvéttól pünkösd után való első vasárnapig terjedő időre irja elő az officiumokat a hét napjaira. Van bőjti és virágos T. V. ö. Melles E., Liturgika.
(olasz), a zenében olyan három hangjegyből álló kisebb zöngecsoport, amely nem rendes értékre támaszkodik; egy kétnegyedes ütemü tételben p. szabályszerüleg egy negyed hangjegyre két nyolcad esik, de a szerző három nyolcadot intencionál; ez esetben a rendetlen érték mint T. a kóták felett egy [ÁBRA]-as számmal jelzendő.
a. m. elain (l. o.).
(franc.), nyolc-soru költemény, melyben csak kétféle rím van; az első két sor veti fel a fő gondolatot, ugyanezek a költemény végsorai is; azonkivül az első sor mint 4-ik sor is ismétlődik, ugy hogy az egész versben három sor fordul elő; innen a kis költményforma neve. Nálunk először Kisfaludy Károly irta e dalszakot.
(állat), l. Chelomia.
l. Purpurin.
olasz város, másként Atripalda (l. o.).
l. Trepang.
l. Hármaskönyv.