(troy weight), az angol súlymérték aranyra, ezüstre, ékszerekre, érmekre, gyógyszerekre és tudományos használatra. A troy-font = 0,823 avoirdupois font (l. o.) és = 373,24 g.; 12 unciára, egy uncia 20 penny wightre, egy penny weight 24 grainre van felosztva, ugy hogy 1 troy-font = 5760 troy-grain.
(850-864), Mojszláv horvát bán utóda. Az ő uralkodása alatt (857) történt a nagy egyházszakadás: Horvátország a két küzdő egyház között feküdt s innét a küzdelemben nagy része volt. A dalmát városok a keleti császárság és a keleti egyház mellé állottak, Horvátország többi része Rómához hű maradt, noha T. soká ingadozott, hová csatlakozzék, végre Rómához szegődött. Minthogy a spalatói horvát primás is a szakadárokhoz állott, T. Ninben alapított püspökséget. I. Miklós pápa ezt nem ellenezte, hanem kivánta, hogy erre beleegyezését kérjék ki; maga T. az ügy rendezése végett fényes kisérettel Rómába indult, de útközben meghalt (864).
politikai község Szerém vármegye vukovári j.-ban, (1891) 1829 horvát-szerb lak.
község, l. Tersatto.
kisközség Árva vármegye T.-i j.-ban, (1891) 2332 tót lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, királyi kat. gimnáziummal, Ferenc-rendi zárdával, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Troubadour.
Primus, Krajna reformátora, szül. Raschizában (Laibach közelében) 1508., megh. 1586 jun. 29. Bonomus püspök pártfogása mellett Cilliben káplán, majd Tüfferben pap lett. 1538. a laibachi főtemplomban protestáns szellemben kezdett prédikálni, ami miatt 1540-ben kénytelen volt e várost elhagyni. Két év mulva visszatérvén Laibachba, titokban két szin alatt kezdte az úrvacsorát kiosztani, ami miatt sok üldöztetésnek volt kitéve, s végre 1565-ban hazájából száműzetett, s Württembergbe költözött, hol előbb Leufenben, majd 1567. Tübinga mellett Devendingenben lett lelkésszé. Krajnában hátrahagyott könyveiből állott elő hazájának első nyilvános könyvtára. Mint Krajna reformátora nagy jelentőségü irodalmi munkásságot fejtett ki. Urachban, egy württembergi városban, nyomdát létesített, melyben a németországi protestánsok támogatása mellett a következő művek jelentek meg T. kiadásában: Abcdarium und Katechismus; Neues Testament; Psalmen; Luthers Katechismus; Augsb. Confession nebst Apologie; Melanchtons Loci; Die württembergische Kirchenordnung; Das beneficium Christi; Luther házi postillái, melynek vend nyelvre fordítása közben halt meg T., ki a fentebbi műveket vend nyelven részint német, részint latin, részint ó-szláv glagolita és az u. n. cirill betükkel nyomatta. V. ö. Herzog, Realencyklopädie (2. kiad., XVI. köt.).
l. Oviedo.
András (irói néven Sytniansky), bacuri (Zólyom) r. kat. lelkész, szül. 1841. Kalincak halála után 1871-től 1878-ig az Orol szépirodalmi lap szerkesztője, melyhez Slovesnost cím alatt irodalmi és kritikai mellékletet adott ki. Ebben nagy szorgalommal gyüjtötte össze a tót irodalom multjára vonatkozó adatokat. Ez idő szerint füvészettel foglalkozik.
l. Waldburg.