(állat) v. csőlakók, általában mindazok az állatok, amelyek különböző v. egynemü anyagból, különböző módon és különböző alaku, szerkezetü csöveket építenek s amelyek mindig lakásul és védelmül szolgálnak. Ilyen csöveket már a véglényeknél találunk, de gyakoriak a kerekesférgeknél, gyűrüsférgeknél, bizonyos rovaroknál és lárváiknál, valamint a lágytestüeknél is.
(növ.), l. Csövesszirmuak.
Szibéria őslakóinak egyik népfaja; a Jenisszei és Kan folyamok közt laktak s az azon vidéket elfoglaló kozákokkal véres harcokat folytattak. A khinai krónikák már a IX. sz.-ban említik őket. Ma három török népfaj nevezi magát tőlük származottaknak: a szojótok, a feketeerdői tatárok és a koibalok.
(állat), l. Orgonakorállok.
(állat) vagy csőszövők, a pókok (l. o.) rendjének egyik csoportja.
nép., l. Tibbu.
(Ravaivai- v. Ausztrál-szigetek), a franciák birtokában levő kis szigetekből álló csoport, a Társaság-szigetektől D-re, a baktérítő É-i és D-i oldalán, 286 km2 területtel, (1892) 884 lak. Az egyes szigetek: Narurota v. Hull (10 km2), Rimitara (10 km2), Rurutu (50 km2), Tubuai (103 km2), Ravaivai v. Vavitas (66 km2), Marotiri v. Bass (5 km2) és a legfontosabb Rapa vagy Oparo (42 km2). Tubuai, Raivaivai és Rapa vulkáni eredetüek, Narurota laguna-sziget, Rimitara és Rurutu (l. o.) pedig madrepora-mészből állanak. A T. termékenyek; főképen dohányt és banánát teremnek. A szigetlakók protestánsok és a tahitiekhez hasonlítanak. A szigetcsoport nagy részét 1769. és 1777. Cook fedezte fel, míg Rapát 1791. Vancouver ismertette meg.
(növ.), a fészkesek (l. o.) egyik csoportja, a. m. csövesviráguak vagy csöves fészkesek.
(növ.) a. m. csövecske; T. corollae, a párta csövecskéje.
(Tuburi-tó), hosszukás és sekély vizmedence Közép-Afrikában a Szudánban, Bornu és Adamana közt.