(ejtsd: tönn), angol folyadékmérték = 7 barrel = 252 gallon = 11,45 hl.
l. Dunai tartomány.
(ejtsd: tönnbrids) vagy Tombridge, város Kent angol grófságban, a hajózható Medway bal partján, 21 km.-nyire Maidstonetól, vasutak mellett, (1891) 10,123 lak., puskapor- és faárukészítéssel, fa- és szénkereskedéssel; régi kastéllyal. 61/2 km.-nyire tőle van T.-Wells, részint Kent, részint Sussex grófsághoz tartozó város és látogatott fürdőhely, (1891) 27,895 lak., vastartalmu ásványvizforrással, kényelmes és elegáns fürdőkkel, nagy hotelekkel; fajáték és facsecsebecsék készítésével.
(növ.), az északi hideg s már a virágzó növényzettől nagyobb részt megfosztott vidék rétsége, sűrüen együtt növő mohák v. zuzmók borította tágas síkmező. A mohok a vizenyős talajt kedvelvén, a nedves T.-t alkotják; a barna, fekete, szürke v. sárgás zuzmók ellenben a gránitsziklák elmállásának homokos termékén tenyésznek. Ez a száraz T. s az állatoknak tápszert nyujtván, hasznavehetőbb, mint hasznavehetetlen mohtundra, l. Timan-tundra.
283 km. hosszu folyó Kelet-Ruméliában; a Balkán déli lejtőjén Kalofernél ered, a kazanliki völgyben K-nek folyik, azután D-nek fordul és Drinápolynál a Maricába szakad. Vizkörnyéke 8429 km2. Az ókorban Tonzus, a közép korban Tunca volt a neve.
l. Tunisz.
Germániából Galliába vándorolt néptörzs, mely az eburonok alaktalanul maradt földjére telepedett: a Maas és Schelde folyók közé. Főhelyük Aduaca v. Aduatuca (Tungrorum) város volt, most Tongres.
(Tung-ting), tó Hu-nan khinai tartományban, amely alacsony vizálláskor a Szian-kiang, Jüan-kiang és Li-csui folyók medréből áll, a Jang-ce áradása alkalmával azonban 5500 km2 területü.
1. 5087 m. magas működő vulkán a quitói Cordillerákban, Ecuador köztársaságban. - 2. T., tartomány Ecuador köztársaságban, Chimborazo és Leon közt, 4367 km2 területtel, 103,000 lak., Ambato székhellyel. - 3. T., a felső Amazon (l. o.) neve.
a Jenisszei 3 jobboldali mellékfolyója: 1. Felső-T. (Verhnaja T.), l. Angara; 2. Alsó-T. (Nizsnaja T. Kotu, Bognal, Hatanga), Irkutszk orosz kormányzóság Kirenszk nevü járásában, a Tunguz hegyháton ered, átfolyik Jenisszeiszkbe és Turuhanszknál torkollik; hossza 2699 km., amiből 750 km. hajózható; partjain grafit, jászpisz, ametiszt, réz- és vasérc található. - 3. Középső- vagy Köves-T. (Szrednaja v. Podkamennaja T.), szintén Irkutszkban ered; 1306 km. hosszu, 790 km.-nyire hajózható. Környékén aranyat mosnak.