l. Fénysarkítás.
illetve egyeteme (Universitas nobilium Campi Turopolia), hajdan a zágrábi várjobbágyok mezejének nevezték. Kiváltságait IV. Bélától nyerte (1225) és e kiváltságokat ritka vitézségük, a haza és a király iránt tanusított tántoríthatatlan hűségük jutalmául tizenhat koronás király megerősítette, sőt újakkal megtoldotta, majd pedig törvényeink (1659. CVI., 1723. LXIX., 1741. LX.) is helybenhagyták. Az 1809. u. n. schönbrunni béke folytán T. a francia hatalom alá került és midőn 1813-ban a király e területet visszanyerte, Ausztriával hozatott összeköttetésbe, mint Illiriának része. Ez összeköttetésben T. kiváltságait ugyan sértetlenül megtartotta, mégis «testvéri szeretettel ragaszkodván a magyar hazához, amelyhez századok óta a közös alkotmány, a közösen leélt idők emlékezete a legélénkebb rokonszenv kapcsaival fűzi», a királynál a magyar szent koronához történő visszakapcsolását kérelmezte és e kérés támogatására a magyar törvényhatóságokat atyafiságos bizalommal felszólította. A visszacsatolás 1822. meg is történt. T. 24 községből és mintegy 600 nemes családból állott; kiváltságai értelmében széles körü önkormányzattal és külön közigazgatási szervezettel birt. Élén a turmezei v. turopolyai gróf (comes terrestris) állott és az elüljáróságot alkották az algróf (vice comes), a fölkelő-csapatok kapitánya, 12 valóságos és több tiszteletbeli táblabiró, a jegyzők, ügyész, számvevő stb. Közgyülését, Nagy-Gorica székhellyel, a 24 község választott és utasítással ellátott követei a nevezett tisztviselőkkel együtt alkották.
falu Teplitz cseh kerületi kapitányságban, Teplitz város tőszomszédságában, amellyel villamos vasút köti össze, (1890) 5666 lak., sör-, butorgyártással, porcellánvirág-, majolika-, terrakotta-, fém- és díszárukészítéssel, kémiai iparral; fürdőintézettel és szép parkkal; szénbányával.
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, az Iser és vasút mellett, (1890) 5963 lak., drágakőcsiszolással, drágakőutánzat-, ezüst- és viaszárukészítéssel-, kötél-, sörgyártással, mű- és fürészmalommal; jelentékeny kereskedelmi kertészettel; gabona-, gyümölcs-, drágakő-, arany- és ezüstárukészítéssel; drágakőcsiszolók iskolájával.
ferroferricianid Fe3Fe2VI(CN)12. Sötét kék szinü csapadék alakjában válik le ferrosók (p. ferroszulfát) és vörös vérlúgsó oldatának elegyítésekor. E csapadék kimosás és megszárítás után apró darabokban kerül a kereskedésbe. Kék festékül használják, min a berlini kéket.
(ejtsd: törner), Vilmos, angol festő, szül Londonban 1775 ápr. 23., megh. u. o. 1851 dec. 19. A londoni művészeti akadémián tanult és főleg Girton aquarellfestőhöz csatlakozott, azután a legnagyobb buzgalommal tanulmányozta a természetet. 1802. a londoni akadémia tagja, 1807. tanára lett, többször beutazta Európát. Különc, visszavonult életet élt, élete végét búskomorságban töltötte és öngyilkosság által halt meg. Műveinek legnagyobb része (110 olajfestmény és számos aquarellkép) a londoni nemzeti képtárban van és T.-t mint a legkitünőbb tájképfestők egyikét mutatja be. A londoni nemzeti képtáron kívűl művei főleg angol nyilvános és magán képtárakban láthatók. Hires rézkarcait 1807-19 adta ki Liber studiorum címmel. V. ö. Watts, T. (London 1851); Burnet és Cunningham, T. and his works (1852, 2. kiad. 1859); Ruskin, T.-collection (u. o. 1857); Thornbury, William T. (2 köt. u. o. 1862); Hamerton, William T. (u. o. 1879); u. a. (franciául) William T. (Páris 1889); Monkhouse, William T. (London 1879); Hart, T., the dream-painter (u. o.1879); Dafforne, The works of J. M. W. T. (u. o. 1883); Sizeranne, Deux heures a la T. Gallery (Páris 1890).
Plum. (növ.), a róla nevezett család génusza, 54 faja amerikai. A T. aphrodisiaca Ward. mexikói cserje, jó illatu levele, damiana néven újabban kapós afrodiziakum.
(növ.), kétszikü, mintegy 100 fajt összefoglaló családja a golgotaképüeknek Dél-Amerika forró vidékén és Nyugat-Indiában. A rokon családoktól sodort bimbója, valamint a terméscseklyének hiánya különbözteti meg.
(ejtsd: törnhaut), város Anvers belga tartományban, a Hasseltbe és Anversbe vezető csatorna és vasút mellett, (1890) 18,747 lak., nagy vászon-, posztógyárakkal, kelmefestőkkel, bőr- és kártyagyártással; piócatenyésztéssel. Régi kastélya most a birósági hivatalok helyisége. 1697 jan. 22. itt legyőzte Oraniai Móric a spanyolokat, 1789 okt. 27. pedig a van der Mersch vezérlete alatt álló belga hazafiak az osztrák hadakat.
kisközség Zala vármegye alsó-lendvai j.-ban, (1891) 1209 vend lak., élénk marhavásárokkal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, templomában XIV. sz.-beli falfestmény.