kisközség Trencsén vármegye zsolnai j.-ban, (1891) 951 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Van szénkéneg- és kénsavgyára.
latin növénynév után Turpin Péter János Ferenc francia botanikus és növényfestő (1775-1840) nevének rövidítése.
Turpin francia mérnök 1885. találta fel; áll pikrinsavból, melynek szemcséit nitrocellulózával vonják be. A nitrocellulózát ugyanis éterben feloldják s a pikrinszemeket ezen oldatba mártják. Rokon a liddittel. L. Robbanó szerek.
(lat.) a. m. ocsmányság, erkölcstelenség. A jogban az a jelentősége van, hogy a szerződés, melynek alapja a T., biróilag nem érvényesíthető. Azért nem érvényesíthető p. a közösülésért kikötött díj; de a házasságközvetítési díjak is T. fogalma alá esnek.
(ejtsd: türel) Adolf, francia politikus és miniszter, szül. Ornaisonsban (Aude) 1856 márc. 28-án. Jogot végzett s az ügyvédi pályára lépett. 1883. köztársasági programmja alapján képviselőnek választották. 1896. a Méline-kabinetben az ipar-, kereskedelem- és postaügyi tárcát kapta.
Lk. (állat), az ammoniták ama fajai, melyek geologiailag legkésőbb jutottak kifejlődésükre. A velük rokon Helicoceras és Heterocerasokkal együtt igen fontos a felső kréta-szisztémában (l. o.) mint vezérkövület.
nagyközség Ugocsa vármegye tiszántúli j.-ban, (1891) 3178 magyar lak., postahivatallal és postatakrékpénztárral.
(Tourtemagne), falu Wallis svájci kantonban, 14 km.-nyire Visptől a T.-i és Rhône-völgy találkozásánál, 646 m.-nyi magasban, vasút mellett, 548 lak. Régi erősségének a Turris magnának helyén most egy kápolna áll. A T.-i völgy a Bella Tola (2975 m.) és a Schwarzhorn (3207 m.) közt a T. glecsertől a T. faluig nyulik el, ahol a T. patak pompás vizesést alkot. A völgy gazdag legelőkben és erdőkben.
(Tutrakan), város Ruszcsuk bolgár kerületben, a Duna jobb partján, (1888) 7926 bolgár, román és török lak., egy kolostorral. T. a római Transmarisca volt.
l. Gerle.