Turuhanszk

az ugyanily nevü járás székhelye Jenisszeiszk orosz szibériai kormányzóságban, a Turuhan (510 km.) és Jenisszei összefolyása közelében, (1892) 235 lak., folyami kikötővel.

Turul

(kurul, karol, karvaly) v. saskeselyü, a magyar nemzet legrégibb hadi címere. Kézai szerént Attilától Géza vezér idejéig a koronás fejü T. volt a hadi címer. Az erdélyiek, mint 1321 óta okleveles adatok bizonyítják, sasos zászló alatt vonultak harcba s Magyarország összetett, illetőleg a régi Erdély címerében most is ott van a sas. Az Álmos-monda szerint Emesét T.-madár termékenyítette meg, s igy született Álmos, kit a hagyomány (Kézai szerint) T. fiának nevezett, s az Árpád-házat a T.-nemből eredettnek tartották. Az ogúz-törökök nemzeti címere szintén a T. volt. V. ö. Nagy Gyula, A T.-ról (T. 1883., 29-33. old.) és Thury József, A T.-madár (u. o. 1886, 124-126. old.).

Turul

a magyar heraldikai és genealogiai társaság közlönye; negyedévenkint jelenik meg, s a történelem társtudományainak: a heraldika, diplomatika, pecséttan és genealogiának tudományos művelését és terjesztését szolgálja. Jelenleg a XV. évfolyama folyik. Az I-III. évfolyamot az igazgató választmány megbizásából Nyáry Albert báró és Fejérpataky László titkár, a IV-XIV. kötetet Fejérpataky László titkár egyedül szerkesztette, mig a XV. kötettől kezdve a szerkesztésben Schönherr Gyula társulati jegyző is részt vesz.

Turunja Porin

finn kormányzóság, l. Abo-Björneborg.

Turvékonya

kisközség Szatmár vármegye szinyérváraljai j.-ban, (1891) 782 oláh lakossal. Az Avas-hegységben az u. n. Máriavölgyben több égvényes konyhasós forrás fakad, melyek mellett 5 házból álló igen elhanyagolt fürdő van. Tulajdonosa Vay Ádám grófné.

Tury

Gyula, képiró, szül. Cegléden 1866 jul. 14-én. Tanulmányait a mintarajztanodában és rajztanárképezdében Lotz Károly vezetése alatt kezdte, majd állami ösztöndíjjal a bécsi akadémián folytatta, ahol L'Allemand, majd Eisenmenger tanítványa volt. Itt készült első műve: A hazatérő novicius, mely Samassa egri érsek tulajdona. Ezután beutazta Németországot, s a régi mesterek tanulmányozása céljából 1896. megfordult Olaszországban is. A már említetten kivül ismertebb munkái: a Vármegyei csendélet, a középosztály életéből vett humoros genre, az Asztalbontás, Dobos János, Pálffy Andor gróf és Földváry István báró altábornagyok arcképei. Foglalkozik a vallásos festészettel is és e nemü művei közül Mária és Jézus imádása az újszászi templomban, Szent Gellértje pedig a csanádi püspöki rezidencia kápolnájában látható.

Túrzás

máskép kutatás, a bányajogban hasznos ásványoknak természeti fekvényeikben műszerü felkeresése. A T.-nak három fő osztályát szokás megkülönböztetni: a) a tulajdonképeni T., bizonyos távolságban egymástól kutató-vermek ásása; b) az árkolás s c) a fúrás. T.-ra a bányakapitányság engedélye szükséges; még a föld tulajdonosa is csak ily engedéllyel eszközölhet T.-t. A T. engedélyezése iránt benyujtandó kérvényben meg kell jelölni a kérvényező személyes viszonyait és a túrzási tért. Az engedély egy évre szól, de évről-évre meghosszabbítható. Bizonyos helyeken való T.-hoz, jelesül épületeken belül kertekben, udvartereken, temetőkben a tulajdonos beleegyezése is szükséges. Megkülönböztetendő a közönséges T. és a szabad T. A közönséges T.-i engedély; az 1854-iki bányatörvény által behozott szabad T. ellenben kizárólagos kutatási jogot ad s a bányaadományozásra elsőbbségi jogot biztosít. A szabad T. elnyerésére szükséges, hogy a túrzó a pontot, amelyen a kutató vájást megkezdeni s a szabad T.-i jegyet felállítani szándékozik, a bányahatóságoknak feljelentse; ha ezt teszi, akkor attól az időponttól fogva, midőn jelentése a bányahatósághoz érkezik, a feljelentett pontra nézve kizárólagos T.-i joga van. A szabad T. jogosítványai: a) a szabad T.-i kör, amelynél fogva oly vizirányos körön belül, amelynek sugara 224 öl és melnynek középpontja a szabad T.-jegy (ennek alakját a hatóság állapítja meg) álláshelye, idegen kutató vájást kezdeni nem szabad; b) elsőségi jog a szabad T.-i kör fekvése szerint meghatározandó bányaadományozásra. A szabad T. eredményéről minden félévnek eltelte után 14 nap alatt a túrzó a bányahatósághoz jelentést tenni tartozik; erre pénzbüntetés alatt szorítható, sőt a kötelezettség elmulasztásáért a jogosítvány is megvonható. A T.-i jogosítvány elenyészik az idő eltelte után, amelyre azt adták vagy meghosszabbították, s lemondás folytán. Megemlítendő végül a földalatti T., mely földalatti kutató vájások, az u. n. reményvágatok által történik. A földalatti T. által másnak szerzett jogait sérteni nem szabad; bányajogi hatásához a bányahatósághoz feljelentése szükséges.

Turzovka

(Turzófalu), nagyközség Trencsén vármegye csacai j.-ban, (1891) 7599 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Tus

(franc. touche), eredetileg a. m. ecsetkezelés. A németek a rajzok szinezésére szolgáló festékek egy nemét nevezik igy, melyet az aquarellfestékekhez hasonlóan vizben könnyen oldó ragasztóanyaggal (enyv, gummi, tragant) tésztává gyúrnak s formákba préselten, megszárítva áruba bocsátanak. Nálunk az ily módon preparált fekete festéket nevezik tusnak, melynek legjobb faja a khinai tus (franc. encre de Chine). Ez legfinomabb minőségü koromból készül, melyet állati enyvvel s illatszerekkel: kámforral s mosuszporral kevernek. A finomabb fekete tus koromja parafa, a közönségesé szőllővenyige elégetett beléből készül. A khinai tus a legtartósabb, legváltozatlanabb festék, melyet ismerünk; áruba bocsátott rudacskáiba aranyozott bélyeget nyomnak, mely a gyártó cég khinai betüs jegyén kivül sárkányt vagy egyéb szörnyalakot tüntet föl, mely azonban korántsem ismérve valódiságának. A vizzel hígított tussal kidolgozott rajzot tusrajznak (franc. dessin au lavis) nevezzük. Ez középhelyen áll a festés és rajzolás között, s lényege, hogy a rajz tollal vagy ceruzával nagyjában kivitt körvonalai közé hígított tusba mártott ecsettel rakják föl a formák domboru látszatát előidéző árnyékok különböző fokozatait. L. Tollrajz.

Tus

a zenében leginkább réz fúvóhangszerek által hangoztatni szokott üdvözlő fanfár, amely ünnepélyes alkalmakkor v. kiválóbb egyéniségek beléptekor templomban, nyilvános ünnepeken, szinházakban v. hangversenytermekben hangzik fel. A tust rendesen háromszor ismétlik.


Kezdőlap

˙