(növ.), l. Ebüröm.
indiai hosszmérték, különösen Bombayban használatos, a. m. 2,9 cm.
persa város, l. Suster.
(lat. obses), az, aki valamely szerződés teljesítéseért személyével jót áll. Különösen háboruban szokás volt hajdan a békeszerződés teljesítésének biztosítására T.-okat követelni s T.-okul rendesen tekintélyes, előkelő személyeket szemeltek ki. A szerződés megszegése a T.-ok megöletését vagy súlyos rabságát vonta maga után. A német-francia háboruban is előfordult, hogy jelesül a németek biztonságuk érdekében T.-okat vettek.
durvább minőségü selyem, lásd Selyem.
egy 1100 táján kelt oklevél szerint a subeni kolostor alapítója, a formbachi kolostor alapítójának, Himiltrudnak nővére, Hesso vagyis II. Henrik formbachi és neuburgi grófnak, tehát nem valamely magyar királynak leánya volt, mint több forrás, sőt állítólag subeni sírfelirata is mondja, mely szerint Tuta 1136 máj. 1. hunyt el. V. ö. Wertner, Árpádok (586-589).
több talp (l. o.) egyesítéséből származik (ámbár az egyenkint úszó talpakat is T.-nak szokás nevezni), melyet aztán tűzi- vagy szerszámfával v. deszkákkal megterhelve bocsátanak vizre és igy szállítanak rendeltetési helyére. Legáltalánosabban fenyőszálfát és vastag rudakat szokás T.-ba kötni; mélyebb vizeken a tölgyfa kivételével a többi lombfa magában szintén köthető T.-ba, a tölgy azonban csak fenyőszálfák közé részarányosan beosztva T.-ozható. A T.-kötéshez szükséges anyagok ugyanazok, mint a talpaknál (l. o.), t. i. hevederek, faszegek és gúzs. Hogy a T. vezetése ugy a csendes mély vizen, mint a vadon száguldó hegyi patakon is kivihető legyen, azt a T. különböző szerkezete által érik el, mi első sorban attól függ, vajjon erdei v. folyami tutajozásról van-e szó.
1. Az erdei T.-nak három fő kötésmódja van, u. m. mozgókötés, melyet 5-8-12%-nyi esésnél alkalmaznak, hol sekély vizen és szűk mederben nagy méretü szálfákat kell kiszállítani; a félig feszes kötésü T., 1-5%-nyi esésü v. sok helyen és hirtelen kanyarodó vizeken, hol a vezetésen kivül még fékezésről is kell gonoskodni, van helyén; hol a viz esése 1%-nál nem nagyobb, hol tehát a T.-ok vezetése evezők v. kormánylapátok (l. o.) segélyével történhetik, ott legcélszerübb a feszes kötésü T.-ok alkalmazása. a) Mozgó kötés a szálfák és fürésztonkök szállítása céljából az ugynevezett óriási T.-oknál alkalmaztatik, hol a mozgó kötésü talpak egymáshoz olyan rendben kapcsoltatnak, hogy a legkönnyebbek legelül és igy fokozatosan hátrafelé mindinkább nehezebbek, leghátra pedig a lehnehezebbek kerüljenek, melyeket aztán a könnyebben úszó első talpak húznak. A szálfák előkészítése s a gúzslyukak elkészítése után, mi lyukasztó fejsze és lapos fúróval (l. 1. és 2. ábra) eszközöltetik, a talpakba és T.-ba való kötés vétetik elő.
[ÁBRA] 1. ábra. Lyukasztó fejsze. 2. ábra. Lapos fúró.
Az első két talp, mely 10-12 cm. vastag, 5 m. hosszu, 5-6 db., két oldalról bárdolt szálból áll és feszes kötésü (lásd 3. és 4. ábra).
[ÁBRA] 3. ábra. Vezér- és kormánytalp oldalról nézve.
[ÁBRA] 4. ábra. Vezér- és kormánytalp felülről nézve.
A legelső v. vezértalp (a) eleje orrlapáttal (c) szereltetik fel s közepére gúzsokkal kormányrúd (d) van erősítve, mely a második, vagyis kormánytalp (b) közepéig ér. A harmadik és negyedik talp csak elül feszes, hátul mozgó kötésü, a többi pedig egészen mozgó kötésü s a féktalpak és utolsó vagy fartalp (csikó) kivételével egyenlő szerkezetü. A négy első talp hátul egymásra van kapcsolva, a többi azonban csak egymás mellé.
[ÁBRA] 5. ábra. Gúzsszaru.
[ÁBRA] 6. ábra. Gúzstövis.
A megerősítés s kapcsolás erős gúzsok segélyével történik, mely munkálatnál a gúzs vastagabb végének megfogására a gúzs-szaru (lásd 5. ábra a) s a kötések alatti áthúzásra a gúzsemlőtövis (l. 6. ábra b) szolgál.
A T. szélessége az útba eső surrantók (l. o.) s viziút nagysága szerint 4-7 m., elülről hátrafelé növekszik s az egyes talpak szélességével azonos. Az egy T.-ba köthető talpak száma és maximális hossza a fa méreteitől, a meder szélességétől, valamint a viz mélységétől függ; kisebb vizeken a T. mindig hosszabb lehet, mint nagyobbakon.
[ÁBRA] 7. ábra: Féktalp oldalról nézve.
[ÁBRA] 8. ábra. Féktalp felülről nézve.
Az óriási T. túlságos sebességének mérséklésére, sőt teljes megszüntetésére a T.-ba 2-4 helyen, és pedig az utolsó előttin, innen az 5., 9. és a 15. vagy 16-ik talpon alkalmazott fékművek szolgálnak, melyeknek szerkezete a 7. és 8. ábrából látható, hol c d a nyilás, e és t a keresztfák, g-g a kettős tartófák, melyek gúzsokkal vannak a talphoz és egymáshoz erősítve; h a kötőfa, mely i gúzzsal e keresztfához van kötve és k gúzsgyűrü h kötőfa másik végére felhúzható.
Fékezés céljából l fékfa a nyiláson át vizbe eresztetik, mely midőn a meder fenekét elérte, a menő T. haladása folytán elül a h kötőfára, hátul e keresztfához támaszkodva a T.-t gyors haladásában akadályozza. Feloldása egyszerüen az által történik, hogy k gúzsgyűrüt fejsze fokával a h kötőfáról leütik, minek következtében a fékfa ezt visszanyomván, a nyilásba esik s a további fékezés megszünik; ez a művelet a szükség szerint annyiszor ahányszor ismétlendő. A T. utolsó, vagyis fatalpa vagy csikója, melybe a legnagyobb szálfákat (a Görgény folyón p. 10-25 m3-eseket) kötik be, a legmozgóbb kötésü s hátsó részének szerkezete a 9. ábrából kivehető, hol a b c a szálakat összekötő gúzsokat jelentik.
[ÁBRA] 9. ábra. Fartalp v. csikó hátsó része.
A óriási T.-ok felszereléséhez tartozik: gúzskészlet, fékfák, fúrók, fejszék, gajmók, csáklyák, T.-os póznák, sodrony- s kenderkötelek, hajólánc stb.; vezetését 24-30 emberből álló szakasz eszközli, mely áll 1 vezetőből a T. közepén, 6-8 fékező legényből a fékműveknél s 17-21 T.-osból, kik a talpaknak partoktól való távoltartása céljából rendesen az első hat talpon vannak felosztva. b) A félig feszes kötésü T.-ok a hasonló szerkezetü talpakból alkotvák, melyeknek előrésze feszes kötésü s néha elül több heveder is van alkalmazva, sőt azok gyámolítására párhuzamosan kifeszített gúzskötél van kampós szögekkel a talphoz szorítva. A hátsó rész laza kötésü s vagy csak a két szélső szál van gúzzsal egymáshoz kapcsolva (l. Talp). Ha a félig feszes kötésü T. csak egy talpból áll, fél T.-nak nevezik; gúzskötéllel összekötött két talp kettős talpu T.-t vagy bokrot alkot. c) Feszes kötésü T.-okat a hasonló szerkezetü talpakból állítanak össze azáltal, hogy két talpat T.-já ugy egyesítenek, hogy a második, mely mindig a kisebbik, farával köttetik kapcsoló gúzsok segélyével az elsőhöz s azután egy elül, mint hátul sokszor kettős kormányrudakkal is felszerelik. d) Deszka-T.-ok összeállítása céljából 10-15 deszkát egymásra raknak s ilyen 10-15 köteg egymás mellé állítása által táblát alkotnak, melynek két végét vagy egy pár széldeszka közé vagy rendes hevederek közé fogják s faszegekkel és gúzzsal összekapcsolják; több deszkatalpat azután kapcsoló gúzsok segélyével T.-já egyesítenek. A félig és egészen feszes kötésü T.-ok felszereléséhez tartozik a fejsze, fúró, faszegek, gúzsdarab, emelőrudak, gúzskötél stb.
[ÁBRA] 10. ábra. Magyar kötésü tutaj.
2. A folyami T. két vagy több talpnak egymás mellé és egymás után való kapcsolása által származik, mely lehet feszes vagy mozgó kötésü. A T. hosszuságát több talp teszi s a kormányrudak száma elül kettő vagy több is. A garami, vági és árvai T.-ok egy-két talpból állanak. A máramarosi félig feszes kötésü erdei T.-okat Bocskón, illetve Bustyaházán feszes kötésüekké alakítják át, Tisza-Újlakon 5-6-7, sőt 8-at is egymásután kötésekbe egyesítenek s Szolnoknál két egyenlő hosszu kötést a 10. ábrán látható magyar kötéssé alakítanak. L. még Tutajozás.
a fának vizen való olyan szállítása, midőn a termelt fákból több darabot talpakká egyesítve, tehát kötött állapotban oly erős folyóvizre bocsájtanak, mely azt minden egyéb külön vonóerő alkalmazása nélkül, de emberek közvetlen vezetése mellett tovább szállítja. A T. megindítása céljából erdei vizépítmények (l. o.) foganatosítandók és egyúttal bekötő és kifogó helyekről (l. o.) is kell gondoskodni. A T. ideje a tavasz az árvizek lefolyása után, midőn legtöbb helyen 3-4 héten keresztül vizduzzasztás nélkül lehet tutajozni; a később beálló vizhiányon a vizgyüjtők segítenek, melyeket kezdetben hetenkint 2-3-szor, nyáron pedig csak egyszer nyitnak meg. Ettől eltérőleg a mozgó kötésü v. óriási T.-nál a fő évad nem a kora tavasz, hanem a nyár, mert kisebb vizen mindig több fa köthető be mint nagyobb vizen. L. még Tutaj, Fa-szállítás és Usztatás.
Az erdőtörvény (1879. XXXI. t.-c.) értelmében a tutajozás a hajózható folyókon, valamint azon folyószakaszokon vagy patakokon, melyeken mesterséges vizépítmények létesítése nélkül, eddig is tényleg állandóan gyakorlatban van, a fennálló folyó-, csatorna- és tóhajózási rendszabályok megtartása mellett, mindenki által szabadon gyakorolható. Azon nem hajózható folyókon, folyószakaszokon és patakokon pedig, melyeken annak előmozdítása érdekében mesterséges építmények létesíttettek, csak hatósági engedély mellett gyakorolható.
l. Királyné-fém.