(növ., Nymphaea tourn., Castalia Salisb., tökincs az Alföldön, tündérike, nimfavirág), a róla nevezett család vizi rózsája, mintegy 25 faja (hazánkban 3) majd az egész föld vizeiben nő. Tőkéje húsos, levélnyele a víz magassága szerint ereszkedik, lemeze kerekded, a viz szinén elterül, az alja szivformán van kimetszve, ugy hogy a levél inkább veseformáju lesz. Virágszála szintén a vizmélység szerint nyulik, virága nagy, a viz szinére emelkedik. Szirma és himje sok, emez csaknem észrevétlenül alakul ki a szirmokból, termése húsos, fel nem nyiló (vizi tök). A N. alba L. Európa és hazánk vizeiben él. levele kerek, épszélü, virága fehér, himje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, ehető, de cserzenek is v. a disznót etetik vele. Régebben a virágjával meg a magvával együtt orvosilag és szerelemgerjesztésre használták. A nagyváradi n. thermalis DC. csak az egyiptomi lótuszvirág (l. o.) kopasz alakja. A N. coerulea Savign. (kék T.) egyiptomi, kedvelték, de kevésbbé tisztelték mint a lótuszvirágot, emlékművön is látni. Az egyiptomi nép mint lótuszvirággal díszített vele. Több más külföldi faját kerti viztartóban ápolják. A Nympaea, valamint a rokon Nelumbium majdnem minden nép mitologiájába belejátszik s ez Ázsiának hegysíkjáról származott szét. Igy jutott a Nelumbium Egyiptomba is. Az északibb fajoknak szintén ez a szerep jutott Németországban és Skandináviában. Később varázsló fő lett a T. Alakzatát l. alkalmazkodás. V. ö. Borbás, A hévvizi T. keletkezésének analogonja (Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1894).
(növ., Nymphaeaceae), kétszikü növénycsalád a hullámrózsák (Hydropeltidinae) rendjében. Vizi virágok, Levelök a viz mélysége szerint hosszu, nyelü, széles, tutaj módjára a viz szinén úszik, kerek, szivforma vagy pajzsalaku. Nagy fehér, piros, kék vagy sárga virágjok magánosan a hosszu virágszál végén emelkedik a viz szinére. A hazai fajok termése bogyónemű, a maradandó bibe koronázza, s lassanként rothad el, hogy a magvai kiszabadulhassanak. Mintegy 35 faja a mérsékelt földöv vizeiben (Nympahea, habrózsa), kevesebb a forró vidékében nő (Victoria). Ásatagon a Nymphaea, Nymphaeites Sternb., Nelumbium L. a geologia harmadkorából ismeretes. V. ö. Caspary, nymphaeaceaea in Annales Musei Lugduno-Batavi (2 köt.); Staub, A tavi rózsák multja és jelene (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai 1891).
(növ.), l. Bársonyvirág.
a. m. jelenség (l. o.) és Fenomenálizmus.
(symptoma) a. m. kórjel (l. o.).
(növ.), l. Rafia.
vagy gombostűpénz, l. Orsópénz.
(Tiur), kisközség Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi j.-ban, (1891) 1586 oláh és magyar lak. Van keserüvizforrása.
l. Turbe és Kubba.
János báró, badeni államférfiu, szül. Strassburgban 1778 okt. 17., megh. Ragazban (Svájc) 1847 jul. 30. Jogi tanulmányait Tübingában és Erlangenben végezte, 1799-1803. pedig az osztrák seregben szolgált. Fia T. János (szül. 1814.) badeni követ volt Berlinben.