l. Gyujtó lövedék és Lövedék.
a. m. gyujtó villámcsapás, ellentéte a száraz mennykő, mely rombol és nem gyujt. L. Zivatar.
l. Tüzes emberek.
a bombáknak egy neme, melyeket egy Smith J. nevü kapitány 1601. Székesfejérvár ostrománál alkalmazott. V. ö. Meynert. Kriegswesen der Ungarn (Bécs 1876).
(Euokectes franciscana Swains.), a verébalkatuak rendjébe, az éneklő kúpcsőrüek csoportjába, a szövőmadarak családjába tartozó madárfaj. Hazája Kelet- és Közép-Afrika. Hossza 12, szárnyhossza 6 cm. Háta és feje cinnóbervörös, hasa, szárnyai és farka fekete. Ültetvényekre káros. Állatkertekben gyakori.
l. Istenitéletek.
két ház tetőzete vagy egy hosszu tetőzet részei között tűzálló anyagból emelt fal, mely a háztető síkját legalább 30 cm.-rel meghaladván, a tűznek egyik házról a másikra való átterjedését van hivatva meggátolni. Ez okból a T.-ban nyilásokat alkalmazni tilos. A fal erőssége 15-30 cm. szokott lenni és minden 25 m. távolban szakít meg hosszabb tetőzeteket.
lásd Fecskendő, Szivattyu és Tűzoltás.
vagy tűzhely, a szenítésnél arra szolgál, hogy a szenítőrakást lent és középpontjában lehessen meggyujtani s a tűz innen felfelé, de egyúttal a kerület felé is egyenesen terjedjen.
tűzföldi szigetcsoport (Tierra del Fuego) szigetcsoport a D. sz. 52-56° és a Ny. h. 65-75° közt, Amerika D-i végében, amelytől a Magalhaes-szoros választja el, összesen 73,140 km2 területtel. Alkotó részei: a Tierra del Fuego, a legnagyobb, a tőle D-re fekvő Navarin (2480 km2), Hoste Hardy félszigettel (6660 km2), Gordon, Londonderry, Stewart és Wood, amelyeket a Beagle-csatorna választ el a fő szigettől, továbbá Dawson (1320 km2), Clarence (2750 km2), Sta Ines és Desolation, amelyek a Magalhaes-szorost DNy-ra határolják. Mindezen szigetek folytatásai a chilei parti hegységnek; palákból és homokkövekből állanak. D-en és DK-en előttük van még Hermite-, Wollaston-, Lennox-, New Island és az Állam-sziget. Ez utóbbi és a tulajdonképeni Tierra del Fuegónak K-i fele (a 68° 34'-nyi délköröktől K-re) Argentinához tartozik (összesen 21,048 km2), mig a többi sziget 1881 óta chilei birtok. A belseje a szigetek nagyobb részének nem oly terméketlen mint az előtt hitték. É-on széles, jól öntözött völgyekben legelők, D-en és a Sierra Balmaceda Ny-i lejtőjén erdők találhatók, mig a magasabb hegyeket örökös hó takarja. A legelők juhtenyésztésre alkalmasak. Az éghajlat hűvös, erős szélsőségek nélkül. A jan. középhőmérséklete Usuiában (D. sz. 51° 41') 11,3°, a juliusé - 0,6°, az évi 5,4°. Az esők is meglehetős egyenletesen vannak az év különböző részeiben elosztva. A növényzet antarktikus; leginkább a Patagonia (l. o.) Ny-i részét takaró növényzethez hasonlít. Az állatvilág szintén szegényes; az egyedül négylábu állatok egy kutyaféle és a guanako; vizi állatokban (cet, fóka, rozmár, kagylók és vizi madarakban) annál gazdagabbak a környező tengerek. A benszülöttek (legfölebb 3000) nyelvre és eredetre nézve három törzsre oszlanak (három benszülött szines képét l. az Amerikai népfajok mellékleten). A fő sziget K-i részében lakik az ona törzs, amelynek tagjai erős és nagyobbára szálas emberek. A D-i és Ny-i részeken az öblök és fjordok mellett halász- és vadász-törzsek vannak; ezek a tulajdonképeni T.-iek, akiket a legrégibb utazók peseréknek kereszteltek el. A Beagle-csatornától D-e s a Hoorn-fok közelében van a jahgan és tőle Ny-ra az alakaluf törzs. Mindezen törzsek vadászatból és halászatból élnek; ágakból összerakott nyomorult kunyhókban laknak és a hideg ellen csupán vállaikat takaró bőrköpenyeggel védekeznek. 1863 óta protestáns hittérítők működnek közöttük. 1881 óta a T. átkutatásában különösen Argentina tett sokat. A Hoste sziget K-i oldalán 1882-83. volt a francia sark-állomás. A D-i oldal szigeteit és kikötőit 1881. Bossi látogatta meg; 1882-ben Bove átkutatta a Beagle-csatornát, az Állam- és Clarence-szigetet; 1884. pedig Noguerával együtt átutazott a fő szigeten Usuiától az Admiralty Sundig. A szigetvilág belsejének megismertetésére azonban legtöbbet tett 1886. Ramon Lista. A legújabb T.-i utazók: Popper, Rousson és Willem (1890-92).