Tűzgolyó

a. m. gömbvillám, l. Zivatar.

Tűzhajók

l. Hajózási jelek.

Tűzhalom

Kézdi-Vásárhely melletti domb, melyhez az a hagyományos szokás fűződik (Ipolyi, Magyar Mythologia, 490. adata szerint), hogy minden mellette elhaladó székely ember megpihen e helyen, amiben, tekintettel a domb nevére, Ipolyi régi pogánykori áldozóhely emlékét sejti.

Tűzhányó

l. Vulkánizmus.

Tűzhasu béka

(állat), l. Bombinator.

Tűzhely

szoros értelemben ama hely, amelyen a főzéshez szükséges tűz ég. Átvitt értelemben T.-nek a családi otthont nevezik, mivel már az ókorban a legfontosabb családi események a T. körül történtek, amely ennélfogva szent és sérthetetlen volt előttük. Az idegen, ki a család T.-énél keresett menedéket, a családfő oltalma alatt állott. Családi gyász esetén a T.-en nem raktak tüzet. A főzéshez használt T.-ek igen nagy átalakuláson mentek keresztül. L. Takaréktűzhelyek.

Tűzhelypest

l. Kemence.

Tűzhenger

(állat), a pyrosoma (l. o.) magyar neve.

Tűzhorog

(csáklya), 3-4 m. hosszu farúdra erősített egy vagy több vashorog, melyet égő tetőrészek lebontására használnak.

Tüzifa

a fának a műfa feldolgozása után fenmaradó része (l. Erdei faválasztékok). A T.-darabok az állami erdőkben, de nagyrészt a magán erdőkben is 1 m. hosszuak és mennyiségük megállapítása végett többnyire az alábbiak szerint választékolva ürméterekbe rakják; a gyengébb darabokat néha kévékbe is kötik. Ugy a vastagság, mint az alak szempontjából megkülönböztetünk: 1. hasábfát (l. o.), 2. dorongfát (l. o.), 3. gallyfát és rőzsefát (l. o. és Ágfa), 4. tuskófát, mely az utóbbi alatt a tuskók és gyökereknek megfelelően apróra hasogatott fáját értjük. L. Gyökérfa.


Kezdőlap

˙