l. Szinház.
(Pyralidae), az apró lepkék egyik családja, szárnyaikat nyugvás közben hosszukás háromszögformájuan teszik össze; csápjaik fonálszerüek; mellső szárnyuk hosszukás és röviden rojtozott szélü; a hátsók kerekdedek. Testök különben karcsu és lábaik hosszuak. Kicsiny hernyóik 14-06 lábuak, apró szemölcsökkel és vékony szőrökkel díszítettek. Növényeken, leveleken szabadon élnek, megérintve hátrafelé mennek. Keskeny, hosszu bábjaik a földszinen laza fonadékban nyugszanak. Számos fajuk közül hazánkban mindenütt közönséges a Pyralis pingvinalis L. Szárnyterjedelme 23-24 mm. Szárnyai fénylő barnásak, fekete foltokkal tartkázottak. Különösen házakban, folyósokon szeren tartózkodni. Egész nyáron röpül, zsírfényü hernyója vajban, zsírban és szalonnában él.
l. Istenitéletek.
tűzvész megakadályozására vonatkozó jogszabályoknak foglalatja, másrészt e szabályokat kezelő hatósági közegek. V. ö. Breuer Szilárd, A tűzoltás és tűzrendészet kézikönyve; Markusovszky Béla, megelőző tűzrendészet.
l. Dobjelek.
erős vastű az eladott halak összefűzésére; l. Füzér.
a lokomotiv- és lokomobilkazánok szekrényalaku részének belsejében elhelyezett szekrény, melynek alsó része a tüzelőanyagot tartó rostély. Ebben foglal helyet a tüzelőanyag. Az első lapján van kivágva a fűtő nyilás, a hátsón pedig a fűtő gázok elvezetésére való tűzcsövek vannak beleerősítve. A T. és a kazánszekrény között köröskörül nehány cm.-nyi hézagot hagynak, hogy az oldalait mindenütt viz boríthassa, oldalfalait álló szegecsekkel kapcsolják a kazánszekrény falaihoz, felső lapját pedig élére állított vasbordákkal merevítik, hogy a gőz nyomásának jobban ellentállhasson, vagy némely esetben hullámosan készítik. L. még Tűzálló.
l. Hidráns.
a kat. egyházban nagyszombaton szokásos szertartás. Abból áll, hogy kovából tüzet ütnek, amelyben a mult évből maradt szentelt olajokat égetik el. A tűz megáldatik és belőle gyujtatnak meg a templom gyertyái és lámpái. A tűz jelenti a sziklasírboltból feltámadt Jézust, ki az Isten és a felebarát szeretetének az ószövetségben majdnem egészen kialudt tüzét felelevenítette és a szentirásban sziklának, szegletkőnek neveztetik. V. ö. Lonovics, Archeologia (I. 205.).
l. Kovácsolás.