(ejtsd: tájl'r) Eduárd Burnett, angol antropologus, szül. Camberwellben 1832 okt. 2-án. Különösen az emberi fajok s azok történetének, nyelvének és civilizációjának tanulmányozására adta magát. 1871. a Royal Society fellow-jává választják, 1883. pedig az oxfordi egyetemi muzeum igazgatójává nevezik ki, ahol felolvasásokat is tart. Egyben T. az angol antropologiai társaság elnöke. Művei: Anahuac or Mexico and the Mexicans (London 1861); Researches into the history of mankind (1865); Primitive culture; researches into the development of mythology, philosopthy, religion, art and custom (2 köt., 1871); Anthropology, az introduction to the study of man and civilisation (1881).
l. Haspuffadás.
(ejtsd: tinndél) vagy Tindale Vilmos, kíváló angol reformátor, szül. Gloucester grófságban 1483 körül, megégették Vilvoordban (Brüsszel mellett) 1536 okt. 6. Tanult Oxfordban és Cambridgeben s ifjuságától kezdve különös szeretettel foglalkozott a szent iratok tanulmányozásával. Nevelővé és káplánná levén egy főúr házánál, gyakran keveredett vallásos vitákba a környékből oda járó főpapokkal, kik őt csakhamar eretnekséggel kezdték vádolni. 1523. Londonba menvén, hozzá kezdett azon régen táplált vágya teljesítéséhez, hogy az újtestamentomot angol nyelvre fordítsa, de nem nyervén meg a várt pártfogást, 1542. Németországba ment. Itt adta ki újtestamentomi bibliafordítását 1525. vagy 1526. s átvitte azt hazájába. 1533-ban Hollandiában telepedett le s a következő két év alatt kiadta két kiadásban az egész újtestamentom fordítását. 1535. fogságra vettetett s 16 hónapi börtönöztetés után nyilvánosan megfojtatott s mint eretnek megégettetett. Életét megirta Rav. R. Demano, William T. címü művében (1871).
(ejtsd. tinndel) János, angol fizkus, szül. Leighlin Bridgben (Irország) 1820 aug. 21-én, megh. Hind Head nevü birtokán 1893 dec. 4. Részt vett Nagy-Britannia trigonometriai fölvételében, 1848. pedig Marburgba, majd Berlinge ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Visszatérvén hazájába, a Queenwod Collegen lett tanár, nemsokára azonban 1853. a Royal Institution fizikai tanszékére hivták meg, hol 1887-ig működött. Ez utóbbi évben nyugalomba vonult. Első műveit németországi tartózkodása alatt németül irta. Munkálatai főképen az energia megmaradásának törvényére vonatkoznak, azonkivül pedig a diamagnetizmusra, sugárzó melegre, a hang terjedésére stb. Igen nevezetesek kutatásai a glecserekről, melyeket előbb Huxleyvel, majd pedig egyedül eszközölt. Számos népszerü előadást is tartott, melyeknek fordításai mindenféle nagy elterjedtségnek örvendenek. Irodalmi munkássága közül a következőket említjük: Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850); The glaciers of the Alps (London 1860); On radition (1865); Contributions to molecular physics (1872); Heat, as a moda of motion (7. kiad. 1887; magyarul: A hő, mint a mozgás egyik neme, természettudományi társaság kiadványa 1872); Forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiad. 1876); Faraday as a discoverer (4. kiad. 1884). Népszerü előadásai is megjelentek: Notes on electricity és Lectures on electricity (1870, továbbá Natural philosophy in easy lessons (1869).
mitikus király Spártában. Pericresnek és Gorgophonénak, mások szerint Oibalosnak és Bateiának fia. Két fitestvére közül Hippokoon elűzte őt Spártából, mire T. másik testvérével Ikariosszal Thestios etoliai királyhoz menekült, kinek leányát Lédát (l. o.) feleségül vette. Később aztán Herakles pártfogása révén visszakapta a spártai uralmat. A mitikus genealogia Leda gyermekei közül T. igazi utódainak csak Klytemnaestrát és Kastort tartja, holott Helenát és Polydeukest (Pollux) Zeustól származtatja. Ennek dacára a dioskárok (l. o.) mindketten T.-fiak (tyndaridák) nevén fordulnak elő. Mikor ezek halhatatlanná lettek, T. Leda leányának férjét Menelaost hivta Spártába és neki adta át az uralmat.
vagy Tyndarium, város Szicilia szigetének É-i partján, az ilyen nevü hegyfok mellett. Lokriszi görögök alapították az idősb Dionysios idején. Később egy földrengés és vele kapcsolatos árviz folytán a város javarésze a tenger habjainak martaléka lett. Mai neve Santa Maria di Tindaro, mások szerint Patti (l. o.). V. ö. Scaffidi R., Storia di Tyndaris (Palermo 1896).
(ejtsd: tájn), folyó Anglia ÉK-i részében; Hexham fölött a Cheviot Hills D-i lejtőjén eredő North T. (52. km. hosszu) és a tovább K. felé a Crossfellen fakadó South T. (54 km.) egyesüléséből keletkezik, azután K-nek folyik (49 km.); a Derwent torkolata fölött hajózhatóvá lesz, elválasztja Newcastlet Gatesheadtól, továbbá North Shieldst South Shieldstől és Tynemouthnál az Északi-tengerbe ömlik. Rajta sok szenet szállítanak.
(ejtsd: tájnmöth), város Northumberland angol grófságban, az Északi-tenger partján, a Tyne torkolatánál, North Shields tőszomszédságában, (1891) 46,267 lak., tengeri fürdővel, nagy szénkivitellel.
Tourn. (növ.), l. Gyékény; Typhaceae vagy Typhafélék, l. Gyékényfélék.
l. Bélgyuladás.