(Szász-, Deutsch-Tekes), nagyközség Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi j.-ban, (1891) 1292 német és oláh lak.
a bőr felső, elszarusodó hámrétegének megvastagodása, mely rendesen tartósabb nyomás vagy surlódás eredménye. Ilyen folyamat a kéztenyéren is munkásoknál gyakori s itt kérgesség (l. Bőrkérgesedés) nevet visel. Tudvalevőleg a Ty. elnevezés a lábak s nevezetesen lábujjakon előforduló szarupáncélra vonatkozik. Legtöbbször szűk és hegyes orru cipők okozzák, de tágas, célszerütlen cipők is előidézhetik. Fájdalmasságuk ismeretes. Ennek oka, hogy a szarusodott hámpaizs a mélybe csapot (gyökér) bocsát, mely az idegben gazdag tulajdonképeni bőrt nyomja, sőt áttörheti. A fájdalom visz reá a Ty. vágására, melynél főleg a gyökér eltávolítása járhat sebzéssel. E sebzések néha igen veszélyesek, mert a tyúkszem helyén a bőr alatt a kötőszövet nyomás folytán nyálkásan elfajulhat, igy kis nyálkaerszény támadhat és ez utóbb a szomszédos kis ízületbe törhet be, ugy hogy a Ty. véresre metszése ízület megnyitását s annak fertőzését jelenti. A fertőző anyagot maga a műszer viszi a sebbe s a kimenetel üszkösödés és általános vérfertőzés útján halálossá válhatik. A sokféle ajánlott flastromok a szaruhám felpuhítását cálozzák s ezek között a szalicilsavas tapaszok a legajánlhatóbbak. Célszerü a Ty.-gyűrük alkalmazása védő sánc gyanánt.
v. madárliliom (növ., Gagea Salisb.), apró, tavaszi, zöldes-sárga virágu növényke a liliomfélék családjában, hazánkban 7, az óvilágban 25 fajjal.
Franciaország példájára, hol a Martin-Odile-féle tömőgép már régebben alkalmazásban van, nálunk is felkarolták a tyúkoknak tömés által való mesterséges hízlalását. Tömésre rendszerint árpa- vagy tengeridarát használnak, melyből hígított tejjel pépet készítenek s naponta háromszor pontos időben szivattyuszerkezettel juttatják az állatt begyébe a pontosan szabályozható pépanyagot. Az állatok kicsinyben egyenkint kézbe vétetnek vagy körfortó ketrecekben (épinette) elhelyeztetnek, miáltal a munka annyira meggyorsul, hogy egy begyakorolt egyén óránkint 200-300 tyúkot tömhet. A hízlalás rendszerint 21 napig tart. Az ily rendszerrel tömött állatok húsa igen ízletes lévén, pecsenyéül drágán fizetik.
Mennyisége évenkint 5,5 kg.-ra számítható egy tyúk után. Minőségre nézve megközelíti a galambürüléket, mely a legértékesebb foszforsavban és hidrogénben, miután a galamb főleg szemes eleséggel táplálkozik. A Ty.-et komposztkészítésre v. szárítva a kertészetben alkalmazzák.
l. Lakodalom.
és Ú, ú a latin ábécének 21-ik, a magyarnak 32. és 33-ik betüje. A rómaiak nem különböztették meg a V betütől, csak a középkorban kezdték az u és v hangokat ezzel a két betüvel megkülönböztetni.
hang, zárt mély magánhangzó; a megfelelő magas hang az ü, p. javul, készül. L. Hangok.
a Karolina-szigetek egyike.
a Marquesas-szigetek (l. o.) egyike.